Tartósan alacsony inflációs pálya alakulhat ki Magyarországon, melynek fő oka a gazdaság visszaesése. A javuló nemzetközi környezet nem tudja kellőképpen ellensúlyozni a belső kereslet nagyarányú csökkenését, így a magyar gazdaság lassabban lábalhat ki a recesszióból, mint Európa legtöbb országa. A korábbi években felépült egyensúlytalanság miatt azonban ez az alkalmazkodás szükségszerű, és hosszú távon hozzájárulhat a gazdaság egészséges szerkezetének kialakulásához - derül ki az MNB inflációs előrejelzéséből.
A prognózis szerint az idén 4,2 százalékos, jövőre, éves átlagban 3,9 százalékos, míg 2011-ben 1,9 százalékos infláció várható. A júliusi indirektadó- (pl. áfa) emeléseket követően a várakozásoktól elmaradó árszintemelkedés figyelhető meg. Ez a folyamat a recesszió egyre erőteljesebb árleszorító hatására utal. Az előző években magas szinten alakuló piaci szolgáltatások szektor inflációjának lassulása az elmúlt negyedévekben egyre markánsabbá vált. Csökkenő tendencia figyelhető meg a bérnövekedés ütemében, olyan ágazatokban is, amelyekre ez korábban nem volt jellemző. Mivel a gazdaság visszaesése várhatóan hosszútávon fegyelmezi az ár- és béremelési törekvéseket, ezért tartósan alacsony inflációs környezetre számíthatunk.
A nemzetközi recesszió a gazdasági teljesítmény erőteljes csökkenését okozza Magyarországon. Bár a javuló nemzetközi környezettel összhangban az elmúlt negyedévekben a hazai exportértékesítések már emelkedtek, a belföldi kereslet erőteljes visszaesése továbbra is a GDP csökkenésében jelentkezik. Az állami kiadások szükségszerű kiigazítása, az ország sérülékenysége miatt kényszerűen óvatos monetáris politika illetve a bankszektor visszafogott aktivitása miatt a belső kereslet tartósan visszafogottan alakulhat, ezért a magyar gazdaság újbóli növekedésére – a fejlett európai és régiós gazdaságoktól elmaradva – csak 2010 közepétől számít a jegybank.
Az export jelentősebb felfutása várható, azonban a jövőben nem kizárt egy szerkezeti eltolódás: főbb kereskedelmi partnereinknél megfigyelhető a külső kereslet GDP-hez viszonyított arányának csökkenése, ami hosszabb távon visszahúzhatja a magyar GDP-t is.
Negatív kockázatot jelent a növekedésre ugyanakkor, hogy az európai veszteségleírások az anyabanki kapcsolatokon keresztül a még jelenleg is magas hitel/betét mutatóval működő hazai bankrendszer alkalmazkodási kényszerét is felgyorsíthatja.
A jelentés a hitelezés kapcsán megállapítja, hogy a hitelkínálati feltételek a vállalati szektorban az elmúlt hónapokban tovább szigorodtak, míg hasonló elmozdulás a lakosság esetében általánosságban már nem volt tapasztalható. Az alacsony hazai hitel-aktivitásban a kínálati mellett a keresleti hatások is egyre markánsabban megjelenhettek.
A csökkenő belföldi kamatszint versenyképesebbé teheti a forintban denominált hiteleket, aminek hatása az új hitelkihelyezésekben is érvényesülhet.
A kedvezőtlen gazdasági környezetből adódó portfolió-romlás miatti veszteségek az idei év közepétől fokozatosan növekedhetnek. A jegybanki előrejelzés szempontjából kockázatot jelenthet az európai bankrendszer tőkeellátottságának alakulása.
A javuló nemzetközi befektetői hangulat a magyar kockázati megítélést is kedvezően érinti. Valamennyi kockázati megítélést mérő mutatónk tovább javult, miközben az árfolyam az év első felében tapasztaltnál erősebb szinten alakult. A magyar kockázati megítélés javulását a nemzetközi környezet mellett a hazai folyamatok is támogatták. A gazdaság visszaesése a külső finanszírozási igény drasztikus csökkenését okozta, az MNB előrejelzése alapján a hazai gazdaság nettó külföldi forrásbevonás nélkül is finanszírozható lesz.
Magyarország külső finanszírozási képességének 2009-es javulása tartósan fennmaradhat: a magyar gazdaság finanszírozási pozíciójának pozitív irányba való hajlása pedig valószínűsíti a csökkenő adósságpályát.
Az államháztartás helyzetével kapcsolatban nem annyira bizakodó a jegybank, mint a kormány. Előrejelzésük szerint az idei hiánycél sem valósul már meg - az IMF által elfogadott 3,9 százalék helyett 4 százalékra számítanak. Ráadásul a 2010-es GDP-arányos deficit még nagyobb mértékben lépheti túl a célt: a 3,8 százalék helyett 4,3 százalékot várnak.
Hozzáteszik: a jövő évi hiánycél csak akkor elérhető, ha a költségvetési tartalékok jelentős része megmarad. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban jellemző, hogy a mindenkori kormány a választási évekre időzíti az állami vállalatok veszteségének konszolidációját. A prognózis szerint ez - a GDP arányában - akár 2,7 százalékot is kitehet, így - amennyiben minden adósságot jövőre konszolidálnak - a GDP-arányos deficit elérheti a 7 százalékot.
