Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt hónapokban utcára kerültek többsége mindenáron dolgozni akar (különösen a szociális juttatások megkurtítása nyomán), a vállalkozások a munkahelymegtartásra szánt állami források növelését és az alkalmi munkavállalás könnyítését szorgalmazzák, az önkormányzatok elsősorban a közmunkaprogramok folytatásában és bővítésében reménykednek. Sok településen vélik úgy, hogy bár az elmúlt hónapokban egyre több támogatott állást kínáltak a munkaügyi központok, az elbocsátások ütemével nem sikerült lépést tartani, ráadásul az idei programok hamarosan véget érnek.
Zalában a megyei kórház is bekapcsolódott a közmunkaprogramba: a pályázaton nyert 12 millió forintból tíz főnek 9 hónapon át tudnak munkát adni, mérsékelve az ápolói létszámhiányt is. Gyarmati Zoltán, három Veszprém és két Vas megyei kistérség foglalkoztatási ügyekben illetékes szakreferense szerint miközben a helyhatóságok forrásai folyamatosan csökkennek, a közmunkaprogramok folytatása az egész ország elemi érdeke; mindenki tudja, hogy nem ez az igazi megoldás - tette hozzá -, de csak így kerülhető el a szociális robbanás. Ráadásul a közmunkások mind nagyobb hányada akar valóban dolgozni - több szakmával és érettségivel rendelkező emberek is vannak köztük -, miközben a vállalati prognózisok alapján több helyütt újabb jelentős leépítések várhatók.
A tehetősebb önkormányzatok saját forrásokból is egyre többet áldoznak a munkanélküliség csökkentésére. A győri helyhatóság még a nyáron indított útjára egy munkahelymegtartó programot, amelynek keretében elsősorban helyi mikro- és kisvállalkozások kaptak összesen 150 millió forint támogatást. A program 214 cégnél 437 munkahely megtartását tette lehetővé - közölték a városházán. Hódmezővásárhelyen jövőre is folytatni kívánják a helyi közmunkaprogramot, a Városellátó Kft. 90 napos szerződéssel alkalmazza a munkanélkülieket.
Bár a központi munkahelymegtartó támogatások megítélése, különösen a nagyvállalatok körében, felemás - hiszen a kiszámíthatatlan piaci viszonyok között a többség nem tud foglalkoztatási garanciákat vállalni -, ebbe is sokan próbálnak kapaszkodni. Az autóiparban is érdekelt Techno Kft. gazdasági vezetője, Nagy Szabolcs úgy véli, ha nem nyernek pályázatukkal, akkor legalább 15 dolgozót kell elküldeniük, hiszen a cég rendelésállománya idén mintegy 30 százalékkal csökkent. A lökésszerűen érkező igényeket viszont csak nagyobb létszámmal, összeszokott szakembergárdával lehet kielégíteni.
Az alkalmi munkavállalás egyszerűsítését szinte mindenütt üdvözlik. A több balatoni vendéglátóhelyet is üzemeltető Gadányi László szerint már az adminisztráció csökkenése is óriási eredmény lenne az évente mintegy 30-35 alkalmi munkást foglalkoztató vállalkozás számára - idén nyáron külön dolgozó intézte ezeket az ügyeket, mégis összecsaptak a feje fölött a hullámok. Komáromi Ferenc somogyi agrárvállalkozó úgy véli, a bejelentés visszavonásának lehetősége a feketemunkát is csökkentheti, hiszen sokszor azért maradt el a szükséges adminisztráció, mert az emberek munkahelyi megjelenése kiszámíthatatlan volt. Más területeken is növekszik az igény az egyszerűsített foglalkoztatásra.
A Napi által megkérdezett tizenkét ipari kkv közül tíznél mondták azt, hogy egyre nagyobb számban szeretnének alkalmi munkavállalókat foglalkoztatni. Meződi Kálmánné, a ruhaipari termékek gyártásával foglalkozó Zala Kft. munkaügyi vezetője szerint az elmúlt másfél évben elbocsátott csaknem 90 dolgozójuk kétharmadának munkájára szükség van, ám egyre nehezebben lehet kiszámítani, hogy kire, mikor és meddig.
