A vállalatvezető vezérigazgatók évi 15-40 millió forintos bruttó jövedelemmel állnak az élen, őket követik majd 20 százalékos lemaradással a marketingigazgatók és további 15 százalékkal kisebb bérrel a pénzügyi igazgatók.
Az értékesítési igazgatók után - a korábbi évektől eltérően - a hr-igazgatók állnak, aminek hátterében az is húzódhat a Hewitt szerint, hogy a válság következtében jelentősen megnövekedtek a humán menedzsmenthez köthető feladatok.
A legkevésbé jól fizetett munkakör idén az informatikai igazgatóé, a nagy beruházások elmaradása miatt. A pályakezdők közül a legmagasabb kezdő fizetés az egyetemi végzettséget igénylő munkaköröknél várható, nem sokkal lemaradva követik ezt a főiskolai diplomások. Egy középfokú végzettségű munkavállaló mintegy 70 ezer forinttal kisebb fizetésre számíthat.
A legalacsonyabb kezdő bért a képesítés nélkül végezhető munkaköröknél mérték, ugyanakkor a résztvevő vállalatok körében ennek értéke is jóval meghaladja a minimálbért.
A felmérésben részt vevő vállalatok csupán 71 százaléka rendelkezik formális teljesítményértékelési rendszerrel és 77 százalékuk nyújt valamilyen rövid távú ösztönzőt munkavállalóinak. A kutatás rávilágít arra is, hogy a teljesítménymenedzsment előtérbe kerülésével egy időben eltűnőben vannak az olyan egyéb készpénzjövedelem-kifizetések, mint a 13. havi bér.
Makrai Fanni, a Hewitt budapesti irodájának javadalmazási tanácsadója szerint a kiemelkedően teljesítő munkatársakat idén nem kiemelkedő jövedelmekkel ismerték el a munkáltatók - noha a változóbér aránya minden munkavállaló szinten megnőtt -, a hangsúly sokkal inkább olyan nem tradicionális ösztönzőkön volt, mint a szakmai fejlődési lehetőségek, fizetésemelés nélküli előléptetések, bevonás a válságkezelés kihívásaira való reakciók kidolgozásába.
