Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elméleti munkásságát összegző ötrészes előadássorozatának második részén a magyar származású befektető a globális pénzpiacokra vonatkoztatta a hétfőn ismertetett elméleti eszköztárát, a “reflexivitás általános elméletét”.
A reflexivitással kapcsolatban hétfőn elsősorban azt hangsúlyozta Soros, hogy ezzel a fogalommal a piacok hatékonyságába, és a szereplők tökeletes informáltságába vetett hittel szemben kíván kihívást intézni. Ezt bizonytalanságot és visszacsatolási folyamatokat előtérbe helyező - azonban Soros által is elismert módon igen kidolgozatlan - elméletet a keddi előadáson a piaci viszonyokra alkalmazott példákkal illusztrálta.
Soros szerint a nyolcvanas évek óta kialakult számos pénzügyi válság mögött álló buborékokat reflexív visszacsatolási folyamatokkal lehet leírni: a pozitív reflexív visszacsatolási folyamat önmagát erősíti, és emiatt elválnak egymástól a valóságos trendek és valóságot leíró képzetek. A buborékok úgy jönnek létre, hogy a piaci szereplők túlértékelik a részvények értékét azok valóságos hozamához képest, egészen addig, amíg ez a folyamat meg nem fordul, és a buborék ki nem pukkad - Soros szerint ez bizonyítja, hogy a piaci mechanizmusok nem vezetnek feltétlenül egysúlyhoz. Ez egyben az általa piaci fundamentalizmusként megjelölt, eddig uralkodó közgazdaságtani elmélet súlyos kritikája is, hiszen eszerint az elmélet szerint egyedül lehet hagyni a piaci szereplőket.
Magam sem számítottam arra, hogy ilyen súlyos összeomlás következik, és ez igen sokba került nekem” - ismerte be a befektető, aki figyelmeztetett: hiába vannak biztató jelek, a rendszert hosszú távon meg kell javítani. Soros több praktikus javaslatot ajánlott a pénzügyi szabályozás elmélyítésére, amelyeket azonban csak hosszú távon lehetne megvalósítani. Rövid távon ugyanis nem veszélyeztethetik a kormányok a bankok jövedelmezőségét a szabályozás kiterjesztésével, ezért tovább kell növelniük a pénzellátást - e szakasz után azonban nem várhat tovább a szabályozás beindítása.
Előadása végén Soros bejelentette egy új közgazdasági kutatóintézet létrehozását. Az Institute for New Economic Thinking (INET) névre keresztelt intézet célja a jelenlegi uralkodó közgazdasági elmélet alternatíváihoz kapcsolódó kutatások ösztönzése lesz. Soros a következő tíz évben 50 millió dollárral támogatja a Közép-Európai Egyetem (CEU) keretében megvalósuló projektet, amelynek elméleti irányvonalát azonban nem szándékozik személyesen befolyásolni.
