Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Nagyon kevés adat áll rendelkezésre annak megítélésére, hogy a világ-, illetve lokális válságok miként hatnak az egészségre - mondta el Holló Imre, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója az Ybl Klub Hatékonyabb egészségügy=erősebb gazdaság című rendezvényén. A szakember azonban említett néhány, már tapasztalt jelenséget. A bankcsődök hatására például a halállal járó szívbetegségek száma 6,4 százalékkal emelkedett meg. Az 1989-2000 között zajlott kubai válság azonban kifejezetten megemelte az aktív munkában töltött évek számát. A romló életkörülmények hatására ugyanis az ottani lakosság átlagos energiabevitele a napi mintegy háromezer kalóriáról 1,86 ezerre csökkent, ami jótékonyan hatott az elhízott emberek számának alakulására, ezen keresztül pedig nyilvánvalóan csökkentette a túlsúlyból adódó rizikófaktorokat.
A jelenlegi válság hatása még egyáltalán nem ítélhető ilyen szempontból meg, de az egészségügy egészében már kirajzolódik néhány jellemző folyamat. Mint Holló kifejtette: a világban eddig nagyon kevés országban fogták vissza az egészségügyi kiadásokat, de ez a helyzet 2009 végére (amikor már szinte mindenütt "válságköltségvetés" készülhet) alapvetően megváltozhat. Most egyelőre az látszik, hogy az ágazatban nő a foglalkoztatottak száma. Számos országban (például Lengyelország) az egészségkárosításért egyértelműen felelőssé tehető termékek - ide sorolható a benzin, alkohol, dohány - extra adóztatásával igyekeznek pótolni a munkanélküliség miatt kieső járulékbevételeket.
Orosz Éva, az ELTE egészségpolitika és egészség-gazdaságtan szakcsoportjának vezetője, az OECD részállású munkatársa ugyanezen a konferencián előadásában azt emelte ki, hogy Magyarországon a fő iránytól eltérő trend mutatkozik: a GDP százalékában mért közkiadások 1995-2007 között csökkentek. A szakember egyébként úgy látja, hogy a közfinanszírozás az egészségügyben nemcsak esélyegyenlőséget, hanem jobb hatékonyságot is biztosít a magánbiztosításhoz képest. Orosz a világban zajló legfrissebb folyamatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a fejlett országokban kezd előtérbe kerülni annak felismerése, hogy az eszközellátottság és technológia nem elég.
A legkritikusabb ponttá ma a megfelelő felkészültségű munkaerő vált. A szakcsoportvezető megemlítette, hogy a legszűkebb keresztmetszet nálunk ma éppen az egészségügyi dolgozók megalázó jövedelmi helyzete.
