Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új polgári törvénykönyvet több éves szakmai munka után szeptemberben fogadta el az országgyűlés, s ahogy az várható volt Sólyom László azt nem írta alá. Az államfő véleménye szerint a polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, mely egyebek mellett olyan fontos kérdéseket szabályoz, mint a cselekvőképesség, a személyiségvédelem, a házasság, a tulajdonszerzése, a különféle szerződések és az öröklés.
Ezért a polgári törvénykönyvnek minden részletében különösen átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie. A kihirdetésre megküldött törvény Sólyom László szerint ennek a követelménynek nem felel meg.
Az államfő levelében arra is felhívja a figyelmet, hogy röviddel a törvény elfogadása előtt több mint kétszázharminc, jelentős részben érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be, melyet az Országgyűlés a zárószavazás előtt alig egy órás vitát követően elfogadott. Az államfő szerint az ilyen törvényhozási eljárás eleve nem alkalmas arra, hogy hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen.
Mindezek alapján Sólyom László arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt minden részletében tekintse át újra, és olyan eljárásban döntsön a polgári törvénykönyv elfogadásáról, mely garantálja egy a gyakorlatban is jól alkalmazható jogszabály megalkotását.
