Nem csekély összegről van szó, a második negyedévben a külföldre áramló pénz egyenlege a negyedéves GDP 5,8 százalékára, 373 milliárd forintra rúgott. Ennek nagy része az MNB-nél jelentkezett, a lekötött betéteknél és a hosszú lejáratú értékpapíroknál viszont számottevő csökkenés következett be.
Az egyéves visszatekintő adatok persze inkább a mi külföldre utaltságunkat mutatják. Az egész időszak alatt 718 milliárd forint, a GDP 2,8 százaléka segítette Magyarország finanszírozását. A javulás nagyságát azonban jól mutatja, hogy az első negyedévben még a GDP 2,1 százalékát tette ki a külföld finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye), az akkor éves visszatekintő adatokban pedig 6,1 százaléks arány szerepelt.
Mindez egyébként már látszott a folyó fizetési mérleg adataiból is. A folyó fizetési mérleg megszokott negyedévenkénti másfél-, kétmilliárd eurós hiánya már az első három hónapban 590 millióra mérséklődött, az uniós pénzek által hajtott tőkemérleg 860 milliós többlete pedig már a nettó finanszírozási képesség irányába lökte a folyamatokat.
Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kedvező eredmények nem a hazai gazdasági szerkezet gyökeres megváltozására, hanem a válság által kikényszerített folyamatokra vezethetők vissza. Tény viszont, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009 második negyedévének végén a GDP 77,1 százalékát tette ki (19971 milliárd forint), az első negyedévben pedig ez az arány még 82,7 százalékot ért el. Összehasonlításul: az EU-tagországok államadóssága az uniós GDP 61,5 százaléka volt 2008-ban.
Az Európai Bizottságnak EU pénzügyminisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos ülésére készült egyik dokumentuma szerint a jelenlegi folyamatok folytatódása esetén 2020-ra a GDP-arányos adósságszint akár 120 százalékra nőhetne.
