A Költségvetési Tanács (MKKT) úgy látja, hogy a reálgazdaság rövid távú kilátásai valamelyest kedvezőbbek a kormány által feltételezettnél, a középtávú kilátásokat illetően azonban kevésbé derűlátó.
Előreláthatóan 2010-ben az adóbevételek alakulását meghatározó árindexek és a nominális adóalapok is magasabbak lehetnek a kormány által előre jelzettnél - közölte a tanács. A 2010 utáni kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy a hazai kilábalási folyamat nemzetközi környezete rendkívül bizonytalan, a fejlett országok fellendülése törékenynek ígérkezik
A fejlett térségben jelentősen megemelkedett átlagos államadósság-szint ugyanis vagy költségvetési, vagy monetáris politikai szigorításhoz vezethet, ami a világgazdasági növekedést csökkentheti és exportpiacainkat beszűkítheti.
E kockázatok realizálódása a hazai költségvetés mozgásterét is jelentős mértékben behatárolja az elkövetkezendő években. Az MKKT becslése szerint 2010-ben a külső tételek egyenlege csupán kis mértékben - mintegy 10 milliárd forinttal - rosszabb, mint a törvényjavaslatból következő érték, ez azonban két jelentős, de ellentétes hatás eredőjeként adódik.
Ha a kormány a saját makropályáját, de az MKKT számítási módszertanát használta volna, akkor az előterjesztésben szereplőnél mintegy 132 milliárd forinttal rosszabb költségvetési egyenleget kellett volna előre jeleznie. Ezt a negatív hatást a tanács becslésében nagyrészt ellentételezi saját, kedvezőbb makropályájának hatása.
A tervezett költségvetési egyenleget többféle oldalról övezik komoly kockázatok az államháztartás szintjén az MKKT szerint. Ezeknek egy része a makrogazdasági környezetből ered, a költségvetési politikától független, de központi költségvetési tartalékkal ellensúlyozható. Jelentős részük viszont éppen a központi kormányzat költségvetési döntéseinek következménye, ezek ellen pedig a központi tartalékok már nem feltétlenül nyújtanak védelmet.
A belső tételek közül kiemelendő a többségi állami tulajdonú vállalatok meg nem térített nettó 75 milliárd forintos vesztesége. Az önkormányzati szektor nettó eladósodásának veszélye - amely akár 100 milliárd forint nagyságrendű is lehet - a tervezettet meghaladó államháztartási hiányt okozhat. A személyi jövedelemadó sávhatárának 2011-től hatályos, továbbra is fedezetlen, mindössze az optimista makropályával elfedett megemelésének kockázatát emeli ki a jelentés.
A költségvetési politika hitelességét jelentősen növelné a kormány költségvetési törvényjavaslatának alapjául szolgáló makrogazdasági pálya, adatbázis és a költségvetési előrejelzési módszertan kellő részletezettségű publikálása - állítja az MKKT.
