Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kötelező magánnyugdíjpénztárak 1981 léteznek, Chilében indult az első, jelenleg 18 országban működnek. Magyar sajátosság, hogy önkormányzati tulajdonban vannak - mondta Kun a Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlésén, Zalakaroson az egyik szekcióülésen.
A pénztárak miatti hiány a tb-kasszában 354 milliárd forintra rúg, mellett 150 milliárd forint a kasszák miatt létrejött hiány. Az államadósság néhány év múlva a GDP 40 százalékára rúghat - szól a prognózis.
Az 1998-as induláskor várt pozitív hatások elmaradtak: a nemzetgazdasági megtakarítás nem nőtt, a magyar gazdaság finanszírozásban a tőkepiacnak ma is minimális a szerepe (jelenleg kevesebb részvény forog, mint a pénztári rendszer indulása előtt). A tb nyugdíjrendszert nem tette fenntarthatóvá, visszatérően beavatkozásra van szükség.
A maastrichti hiányba az implicit államadósság nem számít be, míg a kasszák által okozott explicit viszont igen - az új tagországok ugyanis hiába lobbiztak ennek kivétele érdekében. Emellett a nagy nemzetközi szervezetek (így az IMF) nem veszi figyelmbe, hogy ez is megdobja a magyar hiányt.
Az utóbbi bő egy évtizedben a pénztárak versenye nem alakult ki (a többség a nagyság és nem a produkció alapján döntött), a kasszák pedig továbbra sem mentesek a politika szeszélyeitől. Svárt, de nem teljesült pozitív hatások közé tartozott a magasabb nyugdíj is (2008-ban legalább 37 milliárd forint volt a működési költség).
A kötelező kasszák teljes megszüntetés nyomán havi 30 milliárd forinttal csökkenne az államadósság - véli a közgadász.
