Addig nincs vége a válságnak amíg a munkanélküliségi adatok nem kezdenek el javuló tendenciát mutatni - mondta a New York-i útjáról visszatért miniszterelnök a Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlésén, Zalakaroson. Bajnai Gordon hozzátette: nem egyértelmű még, hogy milyen lesz a válság lefutása, van-e még előttünk "hupli".Veszélyek, amelyek a válságkezelésből adódnakA mostani válságból és a válságkezelésből következően újabb, más típusú válságok jöhetnek a világban, ha nem tudjuk jól kezelni a jelenlegi helyzet jelentette rizikót - fogalmazott a kormányfő.A válságkezelésből fakad, hogy az államok soha nem látott deficitet halmoznak fel, amit finanszírozni-refinanszírozni kell. Ebből könnyen alakulhat ki, hogy az állam kiszorítja a vállalkozásokat a hitelpiacokról, így a növekedés is lassúbb lehet.Részben a munkanélküliség növekedése miatt, részben a korábbi túlfogyasztásból okulva az USA lényegesen kisebb fogyasztásbővülést vár, ami miatt 1300 milliárd dollárnyi fogyasztáskiesés várható évente, márpedig ezt a világ többi része nehezen fogja pótolni, hiszen Kínában is a megtakarításokra helyezik a hangsúlyt.Az elinflálási politika és a visszafogott fogyasztás a kilábalást követően is lassabb növekedési ütemet hozhat, ráadásul a kisebb, eladósodott országoknak jóval nehezebb lesz magukat finanszírozni - hívta fel a figyelmet Bajnai.Óvatosan az exittel!Hozzátette: Magyarország a G20-as találkozó előtt két markáns álláspontot fogalmazott meg Brüsszel felé. A magyar kormány szerint nincs itt az ideje az exitnek a gazdaságösztönzésből, azaz szükség van a stimulusok folytatására, és csak koordinált, fokozatos csökkentésükről lehet szó. Akkor lehet kivonulni, ha a foglalkoztatás érdeben bővül. Magyarország emellett úgy véli, a bankokkal szemben támasztott tőkekövetelmény hirtelen növelése a hitelezés visszafogását eredményezné - ezt most éli meg a hazai gazdaság -, azaz bár növelni kell a bankok tőkehátterét, erre csak a válság enyhülésével párhuzamosan, fokozatosan kerülhet sor.Visszacsúszás a szegénységbe - nacionalizmusHa a munkanélküliség tovább nő, könnyen lehet, hogy a legnagyobb vesztesek nem a legszegényebbek lesznek, hanem a világban azok a százmilliók, akik a közelmúltban - többnyire fogyasztási hitelekből - feljebb kapaszkodtak, szegény sorból az alsó középosztályba. Ha ők tömegesen visszahullanak, az már a társadalmi stabilitást veszélyezteti - mondta Bajnai. További jelentős veszély a protekcionizmus - húzta alá a kormányfő, aki szerint sok helyen látni, hogy a nacionalizmus paravánja mögé rejtik a válságkezelő intézkedéseket, vagy a meg nem hozott döntéseket.Bajnai hangsúlyozta: a nemzetközi befolyás tartósan nem válhat el a gazdasági teljesítménytől, sikerektől. Ezért nagy rizikót jelent a mai világrendre nézve, ha az USA vagy más nagyhatalmak nem lesznek képesek megfordítani eladósodottságukat, függőségüket. Ebből a következő 15-30 évben jelentős geopolitikai kockázatok következnek - mondta a miniszterelnök.Ha csökken Magyarország gazdasági súlya, az csökkenti politikai érdekérvényesítő képességét is - fogalmazott.Magyarország saját válságaA gazdasági válságból a kiutat nem a globalizációzól való visszafordulás, hanem annak hatékonyabb kihasználása jelenti - mondta Bajnai. Magyarországnak van egy saját különbejáratú válsága is: a tíz éve halogatott reformok hiánya. Márpedig mindez gyorsan erodálta a magyar versenyképességet.A foglalkoztatás érdemi, jelentős és fenntatható növelését kérném egy dzsinntől, ha választanom kellene, hogy mi volna az egyetlen kívánságom - mondta a kormányfő, aki szerint ez sok problémát képes volna megoldani. Emellett - egy fokkal kevésbé - az egyensúlyra és a növekedésre is koncentrálni kell.A 2009-2010-es recesszió következtében a magyar GDP több mint hét százalékkal esik vissza, azaz gyakorlatilag egyhavi bruttó hazai termék esik ki - mondta Bajnai. Emiatt kellett 2006 újabb radikális egyensúlyteremtő programnak nekifutni. Ennek része a GDP 5 százalékát kitevő kiadásvisszafogás is.Költségvetési szigornak akkor van értelme, ha az hosszabb távú átalakítással párosul. A kormány ezért nyúlt hozzá a nyugdíjrendszerhez: 15-20 éves távon a GDP 3 százalékával olcsóbb lesz a rendszer finanszírozása. A szociális rendszer esetében pedig megpróbálták ösztönözni a munkát is, néhány megtakarító lépésen felül. A közszféra átalakítása megtörtént, míg a közösségi közlekedés ügye elindult. A reformlépések célja összességében a magyar növekedési potenciál növelése. Mindez továbbra s kiegészül az uniós források okos felhasználásával. Válság után először mindig a makromutatók javulnak, majd némi késéssel a kisvállalkozások helyzete, ezt csak később érzi meg végre a lakosság. Hosszútávú tennivalókA következő években a szerkezeti reformoknak folytatódniuk kell, mert ez szolgálja az ország érdekét - mondta Bajnai. A hosszú távú tennivalók közé sorolta az önkormányzati rendszer, az oktatás és az egészségügy átalakítását, valamint a romák integrációját is.A nagy átalakítások fontos feltétele, hogy az állam megerősödjön, a közérdek hatásos képviseletének érdekében - fogalmazott a kormányfő. Nem a nagy állam mellett érvelek, hanem ki kell választani a súlypontokat és ott az államnak súllyal kell jelen lennie - véli Bajnai.Bajnai hangsúlyozta: meg kell változnia annak a politikának, ami a politikai világ bennfentes érdekei mögé helyezi az ország érdekeit. Amíg fontosabb a hatalom megszerzése annál, hogy mire akarja használni a hatalmat, addig nem lehet a szerkezeti reformokat megcsinálni - mondta. Hozzátette: akkor fog tudni a politika megváltozni, ha a választók ezt ki tudják kényszeríteni, mégpedig azok a választók, akik legálisan vállalnak munkát, vállalkoznak, akiket az érdekel, hogyan tudnak fenntartható módon gyarapodni, hogyan tud Magyarország előrelépni.A kormány felelőssége, hogy az országot jobb állapotban adja át, mint ahogy átvette - mondta Bajnai, aki reméli, hogy a következő kormányok is követik majd ezt a gyakorlatot.
Ádám Viktor
Domokos László