Több mint tízéves működés után a területfejlesztési támogatások révén - amelyek 206-ig megyei, azt követően regionális irányításúak voltak - összesen 464 milliárd forint jutott fejlesztésekre.
A fejlesztések kétfélék voltak, a helyi önkormányzatok és a térségi fejlesztések köré csoportosultak. Ezek legfontosabb elemei a munkahelyteremtés, 36 ezer munkahely jött létre az 1996 és 2008 közti időszakban - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára egy sajtóbeszélgetésen.
Mintegy ötven projektet támogattak a tanácsok, átlagosan 9,3 millió forint jutott egy pályázatra, a támogatások 78 százalékát önkormányzatok, a többit vállalkozások kapták, a támogatások révén 1600 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg - főleg a kezdeti években igen nagy arányú önrészt kellett produkálniuk a pályázóknak.
A támogatások 45 százalékát kapta egyébként a két legkevésbé fejlett régió, az észak-alföldi és az észak-magyarországi.
A célok alapján csoportosítva a legtöbb támogatás a közlekedés fejlesztésére jutott, a teljes összeg 25,2 százaléka. Ebbe a körbe leginkább az útépítési beruházások tartoznak, kisebb részben pedig kompátkelők, kerékpárutak épültek.
Szintén jelentős mértékben részesült a támogatásokból a humán infrastruktúra a maga 20,6 és a gazdaság fejlesztése 18,6 százalékos részesedésével.
A környezetvédelem 11,9 százalékot, a lakossági infrastruktúra 9,6 százalékot, a településüzemeltetés pedig 4,4 százalékot hasított ki a teljes tortából. A többi támogatást egyebek között turizmusra, tervezésre vagy közfoglalkoztatásra fordították.
A munkahelyteremtő beruházások esetében a támogatási rendszerbe olyan elemeket épített bele a tárca, hogy adott esetben mérlegelni lehessen adott projekteket. Így szóba jöhetett a kötelezőn teremtendő új munkahelyek létrehozásának időbeli kitolása, emellett a támogatások visszavonásán is finomított a tárca. Ezt a rendszert tavaly novemberben kezdte el kidolgozni a minisztérium.
