Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakástámogatások felfüggesztésének indoka a költségvetési kiadások csökkentése. A gazdasági világválság miatt a rendelkezésre álló forrásokat takarékosabban, a válság enyhítését közvetlenül szolgáló célokra kell fordítani. Ilyen cél a munkahelyek megtartása és új munkahelyek teremtése, vagy éppen a gazdaság élénkítése. Ugyanakkor a kormány célja, hogy egy olcsóbb, célzottabb új lakástámogatási rendszert vezessen be 2009. október 1-jétől - fogalmaz a Kormányszóvivői Iroda közleménye, amely ismerteti az új, tervezett rendszer részleteit is.
A jelenlegi lakástámogatási rendszer 2009. július 1-jétől való felfüggesztése nem vonatkozik azokra, akik 2009. június 30-áig nyújtják be az igénylésüket, vagy már jelenleg is részesülnek valamilyen típusú lakástámogatásban. Ők továbbra is meg fogják kapni a támogatást.
A lakástámogatási rendszer felfüggesztése jelentősen mérsékli a költségvetés kiadásait. Az intézkedésekkel elérhető költségvetési megtakarítás 2009-ben (július 1-jei felfüggesztéssel számolva) 25,6 milliárd forint, 2010-ben évi 68,6 milliárd forint, 2011-ben évi 78,3 milliárd forint. Összesen 172,5 milliárd forint.
A kormány – annak érdekében, hogy továbbra is segítséget nyújtson azoknak a fiataloknak, fiatal családoknak, amelyeknek az otthonteremtés önállóan megoldhatatlan problémát jelent – új, célzott állami kamattámogatási formát vezet be a 35 év alatti személyek, valamint a 45 év alatti, 2 vagy többgyermekes családok részére új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, vagy a lakás korszerűsítéséhez. A rendszer figyelembe veszi a területi különbségeket is.
Az új kamattámogatási forma 2009. október 1-jétől lesz igényelhető a hitelintézeteknél.
A kamattámogatást a következők vehetik igénybe:
- aki a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét;
- a két- vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok esetében a 45. életévét;
- akinek (házastársának, élettársának, gyermekének stb.) nincs másik lakása.
Feltételek:
- az állami kamattámogatással nyújtott hitelt új lakás építésére vagy vásárlására, valamint korszerűsítésre lehet felhasználni;
- a lakás vételára nem haladhatja meg a fővárosban és a megyei jogú városokban a 25, egyéb településeken a 20 millió forintot;
- a hitel összege nem haladhatja meg lakás építése, új lakás vásárlása esetén a fővárosban és a megyei jogú városokban a 12,5 millió, egyéb településeken a 10 millió forintot, lakás korszerűsítése esetén az 5 millió forintot;
- a támogatott hitelt igénylőknek a korábban (öt éven belül) értékesített lakásuk vételárát be kell forgatniuk az új lakáscél megvalósításába;
- a támogatott hitelt igénylők vállalják, hogy legalább egy évig nem értékesíthetik a támogatott kölcsönből épített, vásárolt, korszerűsített lakást;
- legalább 50 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell szerezniük a támogatott személyeknek az építendő, vásárlandó új lakásban;
- a lakásban életvitelszerűen kell lakniuk.
Támogatás:
- egyféle, állampapírhozam-alapú kamattámogatási forma váltja fel a korábbi támogatási formákat;
- a kamattámogatás mértéke új lakáscél megvalósítása esetén az állampapírhozam 50 százaléka, lakáskorszerűsítés esetén 40 százaléka. A 45. életévüket be nem töltött, a két- vagy több gyermeket nevelő családoknál a kamattámogatás intenzitása, új lakás vásárlása vagy építése esetén, a gyermekek számával nő: 2 gyermek esetében 52 százalék, 3 gyermek esetében 55 százalék, 4 gyermek esetében 59 százalék, 5 gyermek esetében 64 százalék, 6 vagy több gyermek esetében 70 százalék. (A jogosultság megállapítása a családi pótlékra való jogosultságról történő automatikus adatszolgáltatás révén valósul meg; a jogosultsági feltétel változása a lehető legrövidebb időn belül, de legalább a következő naptári év első napjától érvényesíthető.)
Az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye 2009–2011 között évente, nem kumulatívan számolva nem haladja meg a 2,5-3 milliárd forintot.
