Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar kötvénypiaci kereslet élénküléséhez járulna hozzá egy alacsonyabb alapkamat, elősegítve "az ország szabadulását a mentőkölcsönöktől" - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese a Bloombergnek. A jegybanki kamatvágás indirekt módon segíthetné a kötvényaukciók értékesítésének mennyiségi növekedését, nehéz megjósolni a hatását, de valószínűleg hatására hosszabb lejáratú kötvényeket értékesíthetnénk - mondta Borbély.
Az MNB január óta változatlanul, 9,5 százalékon hagyta irányadó alapkamatát, az Unió legmagasabb értékén. Mivel nem látjuk a stabil keresletet, az aukciókon kínált kötvények mennyiségi növelése nagy kockázatot rejt magában, a hozamok 10 százalék környékén ragadtak be, amint a kereslet növekedését tapasztaljuk, többet fogunk kibocsátani - tette hozzá Borbély.
Külföldi befektetők szeptember közepe óta 1,12 ezer milliárd forint értékben jegyeztek magyar államkötvényt, jelenleg 2,27 ezer milliárd értékű kötvény van külföldi kézben az ÁKK adatai szerint, 188 milliárd forinttal kevesebb, mint az év elején. Az ország 557 milliárd forint értékben vásárolt vissza kötvényeket március eleje óta, az eladói nyomás enyhülésével azonban a Központ ismét kéthetente tarthat aukciókat, a nagyobb összegű kötvények egyidejű lejáratából adódó sokk elkerülésére - tette hozzá.
Borbély szerint a nemzetközi hitelek biztosítják a magyar kötvényfinanszírozás 2010. végéig, a kormány pedig megszabadult a nemzetközi piacokra vonatkozó finanszírozási igény nyomása alól. A kormány mérlegeli az euróban denominált kötvények kibocsátásának lehetőségét, amelyről a végső döntést Oszkó Péter pénzügyminiszter befektetőkkel folytatott megbeszélései után hozzák meg. Ennek ellenére a fő cél továbbra is a forint alapú kötvények kibocsátása - tette hozzá Borbély. A deviza alapú kötvények aránya Magyarország teljes hitelállományában a várakozások szerint 40 százalékra emelkedik, az ÁKK 25-32 százalékos stratégiai céljaival szemben.
