A magyar munkaadók alkalmazási hajlandósága hasonlóan alakul, mint Európa szerte. Az ország nettó munkaerő-piaci mutatója - amely a munkaerő felvételre és elbocsátásra számítók arányának különbsége - mínusz 4 százalék. A munkaerő közvetítő cég 770 munkáltató megkérdezésével egy kérdésre kereste a választ: hogyan látják a cégvezetők a saját szervezetüknél a következő három hónapban a munkaerő létszámának alakulását.
Kiss Judit, a Manpower ügyvezetője szerint az, hogy ekkora a változást nem várók aránya, azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások többsége kivár: vagy azért, mert a piaci helyzete javulását várja, vagy azért, mert az idei második negyedévben már megtette a kényszerű takarékossági lépéseket, esetenként elbocsátásokat.
Az pontosan látszik, hogy a következő hónapokban ismét szűkülnek az álláskeresők lehetőségei, a megkérdezett iparágak közül a legbizakodóbban a köz-, szociális és egyéb közösségi szolgáltatások ágazat munkáltatói nyilatkoztak: ami elsősorban a közmunka programok hatását jelzi. Ezzel szemben a gyáriparban a mutató -10 százalékot jelez, amihez ha hozzátesszük a németországi hasonló, -16 százalékos mutatót, meglehetősen pesszimista képet rajzol az az ágazat jövőbeli kilátásairól.
A Manpower Munkaerőpiaci Mutató, amelyet a cég 45 éve tesz közzé a világ különböző országaiban, jelenleg 34 ország negyedéves előrejelzései elérhetőek. Az EMEA, vagyis európai és észak-afrikai régióban a legtöbb országban kifejezetten pesszimisták a munkaadók a létszámbővítési kilátásaikkal kapcsolatban. Óvatos bővítésekről egyedül csak a norvég, a lengyel, svájci, cseh és dél-afrikai munkaadók jeleztek vissza 2009 harmadik negyedévére.
