Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára az adótörvényekről szóló vita folytatása előtt ismertette a tanács oldalaival a kormány makroprognózisait. A hiánycél felfelé módosítását azzal indokolta, hogy a korábban tervezett, 2,9 százalékos hiány akkor lett volna tartható, ha további és durva megszorításokat hajt végre a kormány. Mivel nem volt feltétlenül cél, hogy a hiányadatokat illetően a legjobb legyen Magyarország, ezért jobb megoldásnak látszott a hiánycél 3,9 százalékra emelése. Ezzel együtt egyébként a kormány nagyságrendileg ezermilliárd forint értékű kiadáscsökkentést hajt és hajtott végre tavaly és idén.
Az adócsomag ismertetése kapcsán megjegyezte: jövőre csak egy szerény mértékű csökkentés valósítható meg, jelentős mértékű tehercsökkentés legkorábban 2012-en képzelhető el. Ami a jövő évi terveket illeti, a kormány ragaszkodik a jövedelemadó terhének csökkentéséhez, ám a legalacsonyabb jövedelmeknél nem valósítható meg az érdemi adócsökkentés, hiszen ez szembe menne az elvekkel, ráadásul nem is lenne könnyen megvalósítható, mert a minimálbér körül eleve alig fizetnek adót.
A kedvezmények szűkítésével kapcsolatban arra figyelmeztetett az államtitkár, hogy csak nagyon megfontoltan lehet változtatni. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a mozgástér, ám azt is meg kell fontolni, milyen elvek szerint járjanak ezek a kedvezmények - az államtitkár nemcsak a tényleges adókedvezményt értette ide, hanem a természetbeni juttatásokat is.
Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: a juttatások adóztatásánál a mértékekről hajlandó még tárgyalni a kormány, ezen belül is az öngondoskodást támogatnák. Ebbe a körbe nem tartozik be szerinte a munkáltatói pénztári befizetések, ráadásul az egészségpénztári be és kifizetések lényegében megegyeznek, vagyis itt nem megtakarításról, csak adóoptimalizálásról van szó.
Esetleg azt is megfontolja a kormány, hogy a kedvezményes adóztatású juttatási kör bővülhet, ám az kizárt, hogy megmaradjon az adómentes kör. Emellett a juttatások 400 ezres felső határát is szeretné megtartani a kormány. Ezzel korábban az volt a legjelentősebb kritika, hogy az többlet adminisztrációt jelent, ez a kormány szerint azért nem annyira jelentős.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ismét kitért arra, hogy mégiscsak az alacsonyabb jövedelműeket kellene támogatni. Szerinte ugyanis nem jó elképzelés, hogy a kvázi egykulcsos adórendszer felé tolódik a rendszer, mert a munkavállalók többsége az átlagbér alatt keres, és a mostani tervezet ezek szerint a legtöbb munkavállalónak alig ad valamit. Az adótábla átalakítása révén egyébként 3,2 millió munkavállaló nettó bére lesz több jövőre, ebből a körből pedig harang görbe szerűen alakulva a legtöbb pluszt azok kapnak, akik a mostani számítások szerint bruttó 200-250 ezer forintot keresnek - itt a nettó bér 13-19 ezer forinttal lesz magasabb mint most.
A munkavállalók ismét felvetették a szuperbruttót mint érhetetlen elemet. Pataky szerint ez csak kommunikációs trükk, mert el lehet mondani, hogy így a felső kulcs ötmillió forintnál lép be, holott ez valójában a járulékkal növelt összeg, s valójában 3,9 millió forint. Azt is felvetette, hogy elválik itt a korábban kitalált elv, hogy ami után szja-t kell fizetni, az után járulékot is kell, hiszen itt az adóalapok különbözőek lesznek.
A természetbeni juttatásokat a szakszervezetek alacsonyabb kulccsal adóztatnák, mert szerintük az 54 plusz 27 százalékos teher után nemhogy csökkenni fognak juttatások, hanem egyszerűen megszűnnek, mert senki sem akarja majd ezt adni, ezzel foglalkozni.
Nulla kulcsosnak tartanák meg a melegétkeztetési utalványokat, a hidegétel utalványokkal kapcsolatban pedig leszögezte: ezt a szabályok szerint eleve csak élelmiszerekre lehet felhasználni, vagyis csak be kellene tartatni ezt a szabályt. Így ez is megmaradhatna a nulla kulcsos csoportban az üdülési csekkel együtt - utóbbinál meg lehetne fontolni ugyanakkor a felhasználás szűkítését. Abszolút felső korlát helyett pedig egyéni korlátokat vezetne be újra az oldal, mert ez így jobban differenciálható.
Szintén nem adóztatnák a bérlet juttatásokat és a pénztári befizetéseket sem. A pénztári befizetéseket az öngondoskodás részének tekintik a szakszervezetek, hiszen a rendszer eleve úgy működik, hogy a munkavállaló beleegyezése is kell ehhez, vagyis be kell lépnie a pénztárba. Persze szép lassan szinte az összes juttatást felsorolta Pataky, amelyet meg kellene tartani a mentes körben, majd hozzátette: ami jelenleg a lényegében száz százalékos adóztatású juttatások körében van, azt alacsonyabb kulccsal kellene adóztatni.
Most már nagyon gyorsan el kellene jutni a konkrét tárgyalásokhoz - kezdte Rolek Ferenc, a VOSZ alelnöke, két hét alatt semmilyen háttérszámítást nem kapott az oldal azok közül, amelyeket a kormány korábban beígért.
A benyújtott csomag semmit sem javít a mostani helyzeten, mert aminek volna is értelme, az csak csökevényesen jelenne meg, valódi célját nem látja el - tette hozzá. A szuperbruttót a munkaadói oldal sem támogatja, mert értelmetlen, átláthatatlan. Az adókulcsok emellett nem csökkennek, hiszen a mostani modellre vetítve nőnek: a 18 százalékos 22-re, a 36 százalékos pedig 41-re. Egyedül a sávhatár tolódik ki, de az azért nem fogadható el, hogy lesz olyan jövedelem, ahol 60 százalék lesz az adóelvonás. A szuperbruttó azért is ködösít majd, mert a munkaadók, kifizetők számára átláthatatlan helyzetet teremt, hogy keresztbe-kasul lesznek a jövedelmek adóztatva és járulékoltatva.
A természetbeni juttatások esetében az oldal megérti ugyan a szűkítési szándékot, ám ezt szerintük ilyen gyorsan és drasztikusan nem lehet megoldani. Ha már a mentességet nem lehet fenntartani, akkor legalább egy legfeljebb tíz százalékos kulccsal adózzanak a legalapvetőbb elemek. Ebbe tartozhatnának a képzések - ami nem is érthető teljesen, mert most úgy tűnik, hogy a kötelező tűzoltási gyakorlat oktatása is adóköteles lesz, ami nonszensz - a pénztári befizetések, az ételutalványok és az üdülési csekk.
Tarthatatlannak nevezte Rolek a rehabilitációs járulék ötszörösére emelését és az egyéb jövedelmek után fizetendő járulék 11-ről 27 százalékra emelését. Nem túl jó ötlet, hogy a jövedéki adóemelésnél a benzint az alkoholtermékekkel egy kalap alá veszik, mert míg az alkohol és cigaretta élvezeti cikk, a benzin termelési tényező - fogalmazott.
