A Művészetek Palotája (Müpa) számára idén a forint euróhoz viszonyított gyengülése mintegy 100 millió forint veszteséget jelent, amennyiben nem lesz az eddiginél drasztikusabb esés - tudta meg lapunk Turkovics Monikától, a Müpa marketing- és kommunikációs igazgatójától. Az intézmény a tiszteletdíjak és produkciók költségeit nagyrészt euróban fizeti, illetve megállapodásainak többségét euróban kötötte. Az állami támogatás százmillióval csökkent tavalyhoz képest, 2,3 milliárd forintra. (A Müpa 2005-ös megnyitása óta az akkor kilenc és fél hónapra megállapított 2,4 milliárdos támogatást kapta eddig minden évben.) A gazdasági válság hatásaként az intézmény elvesztette az egyik legjelentősebb - autóipari - támogatóját, ám a médiaszponzorációban jelentősebb csökkenést nem tapasztalt. Nem lanyhult a koncertlátogató közönség érdeklődése sem, sőt, a jegyárbevétel nőtt, a programok telt házzal mennek. A tervezett öt százalékpontos áfaemelést a Müpa már az árak márciusi kialakításakor figyelembe vette, az ezzel járó terheket pedig áthárítja a fogyasztókra - ez műfajonként eltérően enyhe jegyáremelést jelent. A cafeteria-utalványok tervezett megadóztatásának ugyanakkor negatív hatása lesz a Müpa látogatottságára, hiszen tavaly a jegyek 7 százalékát kultúrautalványra, 10 százalékát pedig üdülési csekkre értékesítették.
A BudaFest nyári zenei fesztivált szervező V.I.P. Arts Kft.-nek viszont le kell nyelnie a júliusi áfaemelést. A jegyértékesítést már hónapokkal ezelőtt megkezdték, az árak pedig az eddigi 20 százalékos áfát tartalmazzák - tudtuk meg Ottó Ildikótól, a cég ügyvezetőjétől. A július 2. és augusztus 18. között immár tizennyolcadik alkalommal megrendezett fesztivál hagyományosan három helyszínen, a Magyar Állami Operaházban, a Hilton Dominikánus Udvarán és a Bazilika előtti Szent István téren várja a közönséget. Idén 10-11 ezer látogatóra számítanak, hozzávetőleg 52 százalékuk már magyar lehet, szemben a korábbi évekkel, amikor még inkább a Budapestre érkező külföldiek vettek rész nagyobb arányban a koncerteken. A gazdasági válság nyomán ugyan több magyar maradhat itthon, ám a céges támogatók kevesebbet tudnak adni, mint korábban. Utóbbiak hozzájárulása a 90 milliós büdzsé 20-30 százalékát adhatja, a fennmaradó rész a jegybevételből, az állami és önkormányzati támogatásból jön össze. Idén a budapesti költségvetés kései elfogadása is nehezítette a szervezők dolgát, így csak most tudnak pályázni a főváros nagyrendezvény-támogatására, emellett folyamatban van a hasonló állami, Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatuk is.
