Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem változtak oly mértékben a magyarországi uniós programok, mint amennyire ezt a gazdasági helyzet indokolta volna - mondta Szűcs Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója annak kapcsán, hogy a társaság ismertette Gyorsítósáv II. elnevezésű, az Új Magyarország Fejlesztési Terv hatékonyabb működtetéséről szóló tanulmányát. A vezérigazgató szerint a jelenleg tervezett, nagyságrendileg 800 milliárd forint forráskihelyezést további 400 milliárd forinttal kellene növelni még az idén, annak érdekében, hogy valamennyire tompítani lehessen a recessziót.
A társaság számításai szerint a prognosztizált 6,7 százalékos GDP arányos gazdasági visszaesés akár három-négy százalékponttal is csökkenthető lenne a gyorsabb forráskihelyezéssel. Ezzel Magyarország beilleszkedne a régió országainak teljesítménye közé.
Gyorsítás már volt, ám a tavaly decemberben elindított kormányzati intézkedések után is van még mit változtatni. Ennek révén 80 milliárd forintos kihelyezés történt. A legnagyobb probléma az, hogy a pályázatok nem igazodnak eléggé a 2009-ben kialakult problémákhoz, ezt mindenképp meg kell tenni - szögezte le Szűcs. A másik gond, hogy a magyarországi hatósági infrastruktúra nem alkalmas arra, hogy ilyen mennyiségű pénzt gyorsan és hatékonyan kiáramoltasson. Ezt át kellene alakítani, adott esetben a bankokat is igénybe lehetne venni ehhez, hiszen ebben a szektorban jelenleg van is kapacitás, ráadásul képesek is erre a feladatra, ez nemzetközi szinten nem is számít példa nélkülinek.
A hétéves uniós költségvetési ciklus harmada telt el, ez idő alatt a lekötött források a rendelkezésre álló keret 31,4 százalékát teszik ki - kezdte Cserneczky Tamás, az AAM menedzsere. Nem is ezzel van a baj, hanem az, hogy maga a kifizetés sokkal kevesebb ennél, mindössze a keret 3,2 százaléka - tette hozzá azzal, hogy mivel utófinanszírozású projektekről van szó, ez javulni fog. Kérdés, mi okozza ezt a jelents különbséget.
A leghosszabb időt a pályázati konstrukciók megtervezése és előkészítése viszi el. Annak ellenére, hogy ez nyilván nem egyszerű feladat, a hosszadalmas ügyintézés leginkább a kapacitáshiánnyal magyarázható. Az AAM által javasolt 400 milliárd forintos pluszforrást négy-öt egyszerűen felépített konstrukcióban kellene meghirdetni, vagyis egészen más rendszerben, mint most. A pályázati előkészítés döcögését az is jellemzi, hogy tömegével módosulnak a pályázati kiírások, három hónap alatt több tucatnyi módosítást tett közzé a kiíró - magyarázta Cserneczky. Ez azért jelzi, hogy a szokványos magyarországi államapparátus teljesítményéhez képest is vannak itt problémák.
Más jellegű probléma, hogy a legtöbb forrást olyan, nemzetgazdaságilag persze fontos beruházások viszik el, amelyek arányosan nem igényelnek jelentős élőmunkát, összességében alacsony hozzáadott értéket termet, ezáltal pedig kisebb a GDP növekedést generáló hatása. Tipikusan ebbe a körbe tartoznak az útépítések és egyéb, nem magasépítészeti beruházások. Vagyis fontos lenne, hogy inkább a kisebb beruházásokra kellene fókuszálni - természetesen megtartva a projektek nemzetgazdasági fontosságát.
Ebbe a körbe tartozhat az energiatakarékosságot célzó fejlesztések, praktikusan a nem panel technológiájú épületek energiahatékonyságának javítása, szigetelésének korszerűsítése. Az AAM példamodellje szerint 95 milliárd forintos keretet lehetne megpályáztatni egy-két hónapon belül. Az ideális az lenne, ha ezeket a projekteket a kiírástól a kifizetésig két-három hét alatt tető alá lehetne hozni. A pénzintézetek bevonásával akár tíz napos elbírálási határidő is vállalható lenne - szögezte le a menedzser.
