Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ipari termelés 2009 első két hónapjában több mint negyedével esett vissza, márciusban azonban a csökkenés üteme 16 százalékra mérséklődött, munkanaphatástól megtisztítva 20 százalékkal. Az ütemváltozás az exportértékesítési dinamika alakulásával magyarázható, a belföldi értékesítés mind márciusban, mind az első negyedév átlagában azonosan alakult (-6,9 százalék). Az első negyedév egészében az ipar bruttó termelése 22 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ami továbbra is elsősorban az exportkereslet visszaszorulásának következménye. Az első negyedévben a feldolgozóipar egyik alága sem érte el az egy évvel korábbi szintet. Az ipari termelői árak márciusban 9,1 százalékkal, január-márciusban 7,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az építőipar termelésében a 2006 óta tartó csökkenő tendencia után a tavalyi év utolsó hónapjaiban növekedés volt tapasztalható. 2009 első két hónapjában a növekedés megtorpant, de márciusban az ágazat termelése ismét 3,5 százalékkal emelkedett. Az első negyedév átlagában 4,1 százalékos csökkenés következett be, ami lényegesen kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában (18 százalék).
Az első negyedévében a nemzetgazdaság megelőző év azonos időszakához viszonyított szállítási teljesítménye mérséklődött, s a csökkenés mértéke meghaladja a korábbiakban tapasztaltat. A helyközi és a helyi személyszállítás utaskilométerben kifejezett teljesítménye egyaránt 5-6 százalékkal mérséklődött. Továbbá kevesebb mint 26 ezer személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, ami 44 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A nemzetgazdaság energiafelhasználása 8 százalékkal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami mögött elsősorban a gazdasági teljesítmény visszaesése áll.
Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom 2007 második negyedéve óta tartó csökkenése, üteme pedig enyhén gyorsult. A forgalom volumene márciusban 5,5 százalékkal, január-márciusban 4,6 százalékkal (a naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,6, illetve 3,2 százalékkal) volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Az idei első negyedévében 7,9 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 5 százalékkkal több, mint 2008 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok száma 3,6 milliót tett ki, ami 3 százalékkal elmaradt az előző évi szinttől. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma egy-egy hónapnyi mérsékelt növekedéstől eltekintve 2008 januárja óta folyamatosan csökken. Az év első három hónapjában mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában 14 százalékos csökkenés következett be, a külföldi forgalomban nagyobb mértékű volt a visszaesés.
A külkereskedelmi termékforgalom elmúlt évet jellemző fokozatosan mérséklődő bővülését, illetve a negyedik negyedévben kezdődött csökkenését ez évben nagymértékű visszaesés követte. Az első negyedévben folyó áron, euróban számított adatok szerint a kivitel értéke 26 százalékkal, a behozatalé ennél nagyobb mértékben 29 százalékkal csökkent 2008 első negyedévéhez képest. Ezen belül márciusban mindkét oldalon mérséklődött a visszaesés üteme. A kivitel visszaesését meghaladó importcsökkenés következtében a külkereskedelmi mérleg egy évvel korábbi 282 millió eurós aktívuma 609 millió euróra nőtt.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján - a január-áprilisi időszakban 604 milliárd forint volt, 82 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az egyenlegromlás legfontosabb tényezőjét a társadalombiztosítási alrendszer jelentette, amelynek 94 milliárd forintot kitevő kiadási többlete 68 milliárddal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében is romlás volt tapasztalható: az egyenleg 31 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, bár még így is 24 milliárdos aktívumot mutat. A központi költségvetés egyenlege ezzel szemben javult, az 535 milliárd forintot kitevő deficit 17 milliárddal kevesebb a 2008. január-áprilisihoz képest. Ez utóbbi alrendszer esetében a bevételek és a kiadások is elmaradtak valamelyest az egy évvel korábbitól.
A 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma az első negyedévben 3 millió 736 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal 55,1 százalékra csökkent. A munkanélküliek száma 403 ezer fő volt, 21 százalékkal (70 ezerrel) több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 9,7 százalékra emelkedett. Az intézményi létszámstatisztika szerint 2009 első negyedévében 2 millió 672 ezren álltak alkalmazásban, 94 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete - a számviteli nyilvántartások alapján - 0,3 százalékkal, a nettóé 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A keresetek reálértéke - a fogyasztói árak 3,0 százalékos emelkedését figyelembe véve - 2,7 százalékkal csökkent.
Március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 26,0 billió forint, a tizenkét hónappal korábbinál 5 százalékkal több volt. A tartozások ugyanennyi idő alatt 28 százalékkal emelkedtek, értékük 11,1 billió forint volt. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 14,8 billió forintot tett ki, 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke elérte a 7,5 billió forintot március végén, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. A 2,4 billió forintos növekedés több mint háromötöde az árfolyamváltozások hatásait számszerűsítő átértékelődéseknek, a fennmaradó rész pedig a pénzügyi műveleteknek tulajdonítható. Az első negyedévében a háztartások által felvett devizahitelek összege alacsonyabb volt a visszafizetettekénél (47 milliárd forinttal), amelyre több mint egy évtizede nem volt példa.
A fogyasztói árak növekedésének üteme a tavalyi év folyamán szinte folyamatosan mérséklődött. Ez a tendencia 2009 első három hónapjában is folytatódott, áprilisban azonban a növekedés a márciusit meghaladó ütemű, 3,4 százalékos volt. Az első négy hónapban átlagosan 3,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak színvonala az egy évvel korábbihoz képest.
