Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válság megingatta az emberek pénzintézetekbe vetett bizalmát, s ez egyformán igaz a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező nyugat-európai és a válság kumulatív hatásai által érintett kelet-európai régióra. A londoni székhelyű Aviva Csoport által végzett nemzetközi kutatás eredményei azt mutatják, hogy drasztikusan megnőtt azoknak a száma, akik a válság kitörése óta kevésbé bíznak a megtakarításokkal foglalkozó pénzügyi szolgáltatókban, mint egy évvel korábban.
Magyarországon ez a bizalomvesztés a megkérdezettek 59 százalékánál állt fenn, a cseheknél és a franciáknál ennél kisebb volt ez az arány, 50, illetve 53 százalék, viszont a lengyeleknél jobban megmaradt a bizalom, náluk csak a megkérdezettek 47 százalékot tett ki a negatívan nyilatkozók aránya.
A románok ijedtek meg a legjobban
Az emberek óvatosabbak lettek, a korábban sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságuk tovább csökkent: Magyarországon a kockázatkerülők aránya a 2008-ban mért 39 százalékról az idén 46 százalékra nőtt. A lengyeleknek csupán 34, a románoknak pedig 37 százaléka állítja, hogy visszafogottabb a pénzügyi kockázatokat illetően. A válság előtti és utáni időszakot összehasonlítva: legjelentősebben Romániában csökkent a hajlandóság a pénzügyi kockázatvállalásra, ott a megkérdezettek 10 százaléka, Magyarországon 7, Csehországban pedig 4 százalékkal csökkent a kockázatvállalási hajlandóság egy év alatt.
Az Aviva Életbiztosító kutatásából kiderül, hogy az Unión belül nagyon különböző a bankok állami megsegítésének megítélése. Litvániában a lakosság 63 százaléka mondja azt, hogy inkább olyan pénzintézetekre bízza a pénzét, amelyek részesültek az állami mentőakcióban, a csehek 53 százaléka ért ezzel egyet, míg a magyarok 51 százaléka éppen ennek az ellenkezőjét állítja, inkább azokban a bankokban bízik, amelyeknek nem volt szükségük az állami mentőcsomagra. Hasonlóan vélekednek a románok is, ott a megkérdezettek 58 százaléka inkább a mentőcsomagra nem szoruló bankokat részesíti előnyben.
A válság betett a megtakarításoknak is
A magyarok a megtakarítások idei csökkenésének okaként elsősorban a gazdasági hanyatlást említették (44 százalék) a románokhoz hasonlóan (35 százalék). A válság a francia megtakarításokat is visszavetette, ott az emberek 42 százaléka, Olaszországban pedig még ennél is nagyobb hányada, 59 százaléka hivatkozott erre. Ezt követi az indokok között, hogy megváltoztak a személyes körülményeik, ami részben szintén a válságra vezethető vissza, hiszen a többség az állása bizonytalanná válását, vagy elvesztését említett az okok között. A magyarok 38, a csehek 41, míg a románok 23 százaléka hivatkozott erre a megtakarításai visszafogásának indokaként.
Nem bízunk az állami nyugdíjban
Tovább nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjban: a magyarok 73, a csehek 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz. A régió valamennyi államára jellemző: lakosaik aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk az életszínvonaluk fenntartásához. Közülük kiemelkedik Magyarország, ahol a lakosság 77 százaléka, a cseheknél 71, a románoknak pedig 63 százaléka látja borúsan a jövőt. A legaktívabbak az öngondoskodás területén a csehek, akiknél a megkérdezettek fele már most tesz azért, hogy nyugdíjas korában ne csak az állami gondoskodásra legyen rászorulva.
A magyarok 41, a románoknak viszont csak 27 százaléka érzi az öngondoskodás szükségességét. A válság a régió egyes országaiban különbözőképpen hatott az öngondoskodásra: a cseheknél a legmagasabb azok aránya, akik pénzügyi helyzetük ismeretében sokkal többet takarítanak meg a nyugdíjas éveikre, Romániában pedig éppen ellenkezőleg, a legmagasabb azok aránya - a megkérdezettek egy harmada - akik sokkal kevésbé élnek az öngondoskodás lehetőségével.
A magyaroknak csak a harmada spórol
Arra a kérdésre, hogy miként tudnak megtakarítani nyugdíjas éveikre, a magyar válaszadók közül a legtöbben - 30 százalék - a havi rendszeres megtakarítást említette, a cseheknél magasabb volt ez az arány, 35 százalék , míg a románoknak mindössze 21 százaléka gondolkodott hasonló képpen.
A magyarok több mint fele (59 százalék,), a három ország közül kimagaslóan magas arányban, nincs tisztában az állami nyugdíjjal, illetve a magán és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és egyedül nem képesek megbirkózni a nyugdíjra való felkészüléssel. Őket követik a románok (44 százalék ), és a cseheknél a legkisebb azoknak az aránya (26 százalék ), akik úgy érzik, hogy nem értenek a pénzügyi termékekhez és a nyugdíjhoz. Ezzel összefüggésben a legnagyobb arányban a magyarok gondolják (67 százalék), hogy manapság nagyon komplikált a nyugdíjra való pénzügyi tervezés, őket követik a csehek (46 százalék ), majd a románok (34 százalék).
