Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A monetáris tanács előtt két javaslat volt, a tartásra és az 50 bázispontos csökkentésre irányuló, de túlnyomó többséggel a tartás mellett döntött a testület - mondta Simor András jegybankelnök azt követően, hogy az MNB monetáris tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 9,5 százalékon tartotta az alaprátát.
Hozzátette: bár a legfrissebb makroadatok és konjunktrúraindexek némi stabilizálódást mutatnak, a világgazdasági kilátások romlottak.
A kormány bejelentett lépései rövid távon valamelyest mélyítik a recessziót a keresletcsökkenésen keresztül, ám hosszabb távon az intézkedések nagyon fontos eredményeket érhetnek el, a potenciális növekedésre gyakorolt hatásuk és az államadósság fenntartható pályára való terelése révén - mondta a jegybankelnök.
Hosszútávon elképzelhető Magyarország kockázati megítélésének javulása, ám az elmúlt hetekben tapasztalt némi pozitív fejlemények elsősorban csak regionális tényezőkre vezethetők vissza.
Az adóhatásoktól megtisztított infláció a jegybank előrejelzési horizontján számottevően az inflációs cél alatt alakulhat - tette hozzá a jegybankelnök. Ha viszont az adóváltozásoknak hosszú távú hatása mutatkozna az inflációs várakozásokra, a jegybank megteszi a megfelelő lépéseket, addig azonban továbbra is "átnéz" az adóváltozások árhatásain.
2011-ben már nőhet a GDP
Az MNB nyilvánosságra hozta legújabb makroprognózisának fő számait is, ezt mutatja a következő táblázat és a két ábra. A részletes adatokkal szerdán rukkol elő a jegybank.
A 2011-es - alappálya szerinti - 3,4 százalékos gazdasági növekedési prognózist több tényezővel magyarázta Simor. Az MNB várakozásai szerint addigra már hatni fog a nemzetközi gazdasági környezet javulása, illetve érezhetőek lesznek a hazai kormányzati intézkedések pozitív hatásai is. A jegybank 2011-re nem számít olyan mértékű költségvetési kiigazításra, ami további jelentős negatív hatással volna a belső keresletre - mondta Simor. A bázishatásra utalva hozzátette, hogy egy nagyon mély recesszióból könnyebb viszonylag gyors növekedést elérni.
A 2011-es prognózisban szereplő 1,9 százalékos infláció a jegybankelnök szerint csak látszólag múlja alul jelentősen a 2010-re tervezettet, hiszen jövőre az adóváltozások hatásától megtisztított mutató csak alig múlja majd felül a 2 százalékot úgy, hogy az adóemelések hatása a jövő év második felétől kikopik majd.
Beolvad-e a PSZÁF az MNB-be?
Simor kérdésre válaszolva kifejtette: piacgazdaságban, ahol a pénz szabadon áramlik, nem megvalósítható az az ötlet, amely szerint az alapkamat csökkentése nélkül lehetne olcsóbb forrásokkal segíteni a vállalkozásokat.
A kéthetes MNB-kötvények egyre magasabb állományáról szólva kijelentette, hogy ez nem a bankok fölösleges likviditásáról tanúskodik, hanem az MNB megnövekedett devizatartalékainak forrás oldalát biztosítja a jegybank mérlegében.
Arra a kérdésre, hogy napirenden van-e a PSZÁF beolvasztása az MNB-be, azt felelte: a válság nyomán egyetértés mutatkozik a világban arról, hogy meg kell változnia a pénzpiacok felügyeletének, amelynek sokkal kevésbé a szabályok betartatására, és inkább a rendszerkockázatok felépülésének kontrolljára kell koncentrálnia. Folynak az egyeztetések a PM, a felügyelet és a jegybank között, hogy milyen törvényi, szabályozási, módszertani változásra van szükség - ebbe beleférnek a szervezeti változások is -, ám a beolvadásról sem döntés, sem hivatalos MNB-állásfoglalás sincs - tette hozzá.
