Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
2009 I. negyedévében 1,6 millió többnapos külföldi látogató és 6,3 millió egynapos, éjszakázás nélküli külföldi látogatott Magyarországra - jelentette a KSH. Az előbbi lényegében megfelelt az előző évi forgalomnak. A külföldiek magyarországi fogyasztása 233 milliárd forint volt, 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedésben a forint árfolyamának zuhanása játszott kulcsszerepet. A magyar lakosság eközben 3,6 millió alkalommal utazott külföldre, ami 97 százaléka a 2008 I. negyedévinek, és 170 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 63 milliárd forintot tett ki, ami 9 milliárd forinttal volt több a 2008 I. negyedévinél.
A több napra érkező 1,6 millió utazó 82 százaléka turisztikai céllal érkezett, ebből 17 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 7, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 8 százalék körüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek, azonban mindkét ország esetében csökkent a látogatószám 3, illetve 10 százalékkal 2008 azonos időszakához viszonyítva. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap volt.
A több napra érkező külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009 I. negyedévében Budapest (42 százalék) és Nyugat-Dunántúl (31 százalék) voltak. Budapest megtartotta vezető helyét és arányát, Nyugat-Dunántúl 2 százalékpontos növekedést mondhat magáénak az előző év azonos időszakához képest. A legalább 4 éjszakát eltöltő vendégek közel fele fordult meg Budapesten, 5 százalékponttal több, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb látogatószám-növekedés összességében az észak-alföldi régióban figyelhető meg, az érkezések részaránya 3 százalékponttal 8 százalékra emelkedett. A külföldiek az általuk eltöltött időnek csak 13-15 százalékát töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken, jelentős részét rokonoknál, ismerősöknél, Magyarországon lévő saját ingatlanaikban, illetve a szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszálláshelyeken.
2009 első három hónapjában - az előző év azonos időszakához viszonyítva - 6 százalékkal emelkedett az egy napra idelátogatók száma.
Az egy napra látogatók 38 százaléka átutazó, és ez az előző év azonos időszakához mérten 2 százalékpontos csökkenést mutat. Kimagasló a napi vásárlók aránya (40 százalék), mely jelentősen, 13 százalékponttal növekedett a 2008 I. negyedévében mért adatokhoz képest. Az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkenést mutat a turisztikai céllal érkezők aránya (14 százalék). A nem szomszédos európai országok állampolgárai jórészt átutaznak hazánkon: a Bulgáriából, Franciaországból és Hollandiából érkezők 100 százalékban átutazók. A szomszédos országok közül a Romániából érkezők esetében a legmagasabb az átutazók aránya, 72 százalék. Turisztikai céllal - az érkezések számát tekintve - a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. Az egy napra látogató osztrákok 32 százaléka kiránduló volt, Csehország esetében ez az arány szintén igen magas, 27 százalék.
A külföldi látogatók 2009 első három hónapjában 233 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 63 százaléka, 146 milliárd forint volt a turisztikai motivációval utazók költése, ami 23 százalékkal több, mint az előző évben. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 35 százaléka, 81 milliárd forint. Az egy napra látogatók kiadásainak közel fele a vásárlási céllal érkezőktől, 17 százaléka az átutazóktól származik. A több napra - turisztikai motivációval - érkezők 133 milliárd forint értékben költöttek termékekre és szolgáltatásokra. Kiadásaik nagy része, 65 százaléka a szabadidős utakhoz, 23 százaléka az üzleti utakhoz kötődött.
A fogyasztás szerkezete - az egy napra látogatóknál - egyes árucsoportok esetében változásokat mutat. Az egy napra látogatók élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították kiadásaik 72 százalékát, ami 9 százalékponttal magasabb, mint az előző év első negyedévében. Az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentős mértékben, 14 százalékponttal emelkedett. Az egynapos látogatók személyenként 15 ezer forintot költöttek el Magyarországon. A több napra látogatók kiadásaik - ez naponta és személyenként 17 ezer forintot jelentett - 44 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították, 8 százalékban élelmiszerre, 13 százalékban árucikkekre, 6 százalékban egyéb szolgáltatásokra. A turisztikai céllal érkezők közül a legtöbbet fogyasztók - a kiemelt országok szerint - az amerikaiak, 26 ezer forintos napi költéssel. Őket követik az angolok, valamint a franciák, 20 ezer forintos napi költéssel. A szlovák bevásárlóturistákat az euróbevezetés és a forint gyengülése egyszerre csábította át.
A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 3,6 millió alkalommal utaztak külföldre, 3 százalékkal kevesebb utazást tettek, mint 2008 ugyanezen időszakában. Ezen belül az egynapos utazások száma 7 százalékkal csökkent, míg a többnaposoké 6 százalékkal nőtt.
Az egynapos utazások több mint felét vásárlási céllal tették, a turisztikai motivációjú utazások 28 százalékot képviseltek, míg a többnapos utazások esetében 79 százalékot. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 16, a többnaposokéban 18 százalék volt.
A tartózkodási idő növekedett 2008 I. negyedévéhez képest, a többnapos utazásokon 10 százalékkal 13,6 millió napra, az összes utazás esetében 7 százalékkal 15,9 millió napra. A tartózkodási idő növekedése a munkavégzési céllal tett utazásoknál kiugróan magas, 19 százalékos volt. A többi motiváció esetében maximálisan 3-4 százalékos növekedés, illetve csökkenés volt.
A külföldre látogatók 170 milliárd forintot költöttek el külföldön. Kiadásaik 88 százaléka a többnapos, 12 százaléka az egynapos utazásaikon merült fel.
A kiadások 58 százaléka, 99 milliárd forint a turisztikai motivációval utazókhoz, 28 százaléka, 47 milliárd forint a munkavégzési célú utakhoz kötődött. Ez - folyó áron - 19, illetve 64 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A turisztikai utakhoz kapcsolódó 19 százalékos kiadásnövekedés nem turisztikai célú vásárlásokat is tartalmazott.
