BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A gyenge forint tett be az inflációnak

Áprilisban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,8 százalék volt Magyarországon, 2008. áprilishoz viszonyítva pedig 3,4 százalékkal növekedtek az árak. Az elemzők kisebb inflációs adatra számítottak.

2009. május 12. kedd, 09:07

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők márciushoz képest változatlan, 2,9 százalékos fogyasztói árindex-adatot vártak áprilisra. Az MTI által az áprilisi adatsor közzététele előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett kilenc nagy londoni befektetési és elemző ház - Moody's Economy, JP Morgan, Goldman Sachs, BNP Paribas, Barclays Capital, UBS, 4cast, Wood & Co., Bank of America-Merrill Lynch - feltörekvő piaci szakértőnek prognózisai széles sávban, 2,7-3,4 százalék között szóródtak; az előrejelzési átlag 2,94 százalék.

Az MNB jelenleg még aktuális előrejelzése szerint az év hátralévő részében is csak mérsékelt inflációs nyomás várható. Éves szinten 3,7 százalékos pénzromlást vár a jegybank, 2010-re pedig mindössze 2,8 százalékot.

Idén, az első négy hónapban, átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Forint, adók

Az infláció váratlan emelkedése mögött már egyértelműen a gyenge forint hatásait lehet keresni - mondta el Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ez magyarázza, hogy például a ruhaneműknél, vagy az autóknál a kereslet meredek visszaesése mellett is emelkedtek az árak; de a szolgáltatások - azon belül is a repülőjegyek drágulása is összefügghet a magyar deviza gyengülésével - tette hozzá. Emellett egy gyógyszeráremelkedés is fölfelé hatott.

Az elemző szerint az infláció szempontjából is kedvező lenne, ha 280 alatt tudna stabilizálódni az euró/forint, de a Bajnai-kormány intézkedései amúgy is emelő hatást gyakorolnak majd az árakra. Az áfa és a jövedéki adó emelése és egyéb lépések összességében +4,1 százalékponttal is emelhetik az inflációt, reálisan pedig ennek 3/4-valósulhat meg Suppan szerint, mivel a gyenge kereslet miatt bizonyos területeken egyszerűen nem háríthatják a fogyasztókra az emelést.

Így 6-6,5 százalékra kúszhat föl a pénzromlás üteme a következő hónapokban, éves szinten pedig 4,5-5 százalékos infláció valószínűsíthető a Takarékbank elemzője szerint. A gyenge forint miatt a jegybanknak így nem csak a pénzügyi stabilitásra, de ismételten az inflációs fenyegetésre tekintettel is óvatosnak kell lennie.

A felszín alatt riasztó a kép - fogalmazott Barcza György, a K&H Bank elemzője a friss adat kapcsán. Kérdés, hogy új trendről van-e szó, avagy csak egyszeri hatásról. Ez utóbbi sem zárható ki, de az elemző szerint egy felfelé mutató kockázattal van dolgunk. Úgy tűnik, a gyenge árfolyamnak nagyobb hatása volt az inflációra, mint a mély recessziónak - teszi hozzá. Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, a forint jelentősen erősödött március óta. Barcza szerint is, az MNB-nek egy jóval óvatosabb attitüdöt kell magáévá tennie a monetáris könnyítést illetően, különös tekintettel a már megszavazott áfaemelés 3,5 százalékpontos inflációs hatására.

A legutóbbi adat azt mutatja, hogy a jelenlegi recessziós környezet és a bérek befagyasztása ellenére a kis és nyitott gazdaságban a gyenge deviza árfolyamhatása hamarosan jelentkezik a fogyasztói árakban is - írta jegyzetében Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője is azt várja, hogy júliustól a bejelentett adóemelések az infláció újabb megugrását eredményezheti. Az Ersténél nem számítanak a jegybanki alapkamat változására a monetáris tanács következő, május 25-i ülésén.

Egy hónap alatt - 2009. márciushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 0,4 százalékkal emelkedtek. Növekedett az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (2,9 százalék), a párizsi, kolbász és a csokoládé, kakaó (2,2-2,2 százalék), a baromfihús (1,8 százalék) és a cukor (1,4 százalék) ára.

Árcsökkenés következett be a tej (3,4 százalék), az étolaj és a sertészsiradék (3,1-3,1 százalék), valamint a liszt (1,3 százalék) esetében. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent.

Ismét drágulóban a benzin

A legnagyobb mértékben (3,7 százalék) a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A tartós fogyasztási cikkek (1,4 százalék), valamint az egyéb cikkek (1,2 százalék) szintén az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,9 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 1,9 százalékkal nőtt. A szolgáltatások árai az átlaggal közel megegyező mértékben (0,7 százalék) növekedtek. A szeszes italok, dohányáruk árai (0,6 százalék) átlag alatt drágultak. A háztartási energia esetében kis mértékű árcsökkenés (0,2 százalék) volt megfigyelhető.

Tizenkét hónap alatt, 2008. áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék 37,3, a rizs, hántolmányok 22,8, a párizsi, kolbász 12,5, a margarin 11,4 és a sertéshús 11,2 százalékkal. Árcsökkenés következett be a sajt (12,2 százalék), az étolaj (11,1 százalék), a liszt (7,6 százalék) és a tej (6,3 százalék) esetében.

A háztartási energia átlagot meghaladó, 11,3 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 29,0 százalékkal nőtt, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben (5,5 százalék) drágultak a szeszes italok, dohányáruk valamint a szolgáltatások (3,9 százalék). Ez utóbbin belül a szemétszállítás 11,0, a vízdíj 8,1, a csatornadíj 7,9 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek (0,5-0,5 százalék) esetében átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek körében (1,8 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 12,8 százalékkal csökkent.

EU: 1,3 százalékos infláció márciusban

Az EU 27 tagországában 2009. márciusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. márciusban. Árcsökkenés volt megfigyelhető többek között Írországban (0,7 százalék) és Portugáliában (0,6 ), a legnagyobb áremelkedést pedig Lettországban (7,9 százalék) és Litvániában (7,4 százalék) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 2,8 százalékkal növekedtek az árak 2009. márciusban.

A forint árfolyamát az inflációs adat megjelenése után egy órával nem befolyásolta.

NAPI Online
NAPI Online

Ez is érdekelhet