A Bloombergnek nyilatkozó elemzők inflációs előrejelzése szerint áprilisban az MNB céltartományon belüli fogyasztói pénzromlásról számolhat be kedden a KSH. A külföldi elemzők márciushoz képest változatlan, 2,9 százalékos fogyasztói árindex-adatot várnak az előző hónapra is. Meglátásuk szerint a gyér fogyasztói kereslet, valamint a csökkenő energiaárak enyhítették az árakra nehezedő nyomást, lehetővé téve, hogy harmadik hónapja az MNB inflációs célján belüli tartományban maradjon az árindex.
Az MNB jelenleg még aktuális előrejelzése szerint az év hátralévő részében is csak mérsékelt inflációs nyomás várható. Éves szinten 3,7 százalékos pénzromlást vár a jegybank, 2010-re pedig mindössze 2,8 százalékot.
A Citigroup elemzője azonban arra figyelmeztet, hogy az áfa-emelés hatására jelentősen gyorsulhat a fogyasztói pénzromlás, ám ez csak rövid távon érvényesül majd, hiszen a későbbiekben várható további kereslet-csökkenés 2010-re újra célon belülre tereli majd az árindexet.
Az MTI által az áprilisi adatsor közzététele előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett kilenc nagy londoni befektetési és elemző ház - Moody's Economy, JP Morgan, Goldman Sachs, BNP Paribas, Barclays Capital, UBS, 4cast, Wood & Co., Bank of America-Merrill Lynch - feltörekvő piaci szakértőnek prognózisai széles sávban, 2,7-3,4 százalék között szóródtak; az előrejelzési átlag 2,94 százalék.
Az MTI felmérésébe bevont londoni cégek közül hat valamelyes lassulást, vagy stagnálást jósolt, három azonban arra számít, hogy a tizenkét hóra számolt inflációs ütem visszagyorsult a 3 százalékos célszint fölé. Ez utóbbiak közül a legagresszívabb előrejelzést a BNP Paribas bankcsoport adta, amely 3,4 százalékos tizenkét havi ütemet jósol áprilisra. A BNP előrejelzése az élelmiszerek várt drágulására, valamint az év korábbi szakaszaiban végbement forintgyengülés mostanra átszűrődő hatásaira épül.
A BNP Paribas londoni elemzői is azzal számolnak ugyanakkor, hogy - tekintettel a magyar gazdaságban érvényesülő, gyorsan szélesedő negatív kibocsátási résre - a keresleti oldalról ható árnyomás folyamatosan mérséklődik, és ha lesz is még inflációs nyomás, az már kizárólag az év közepére tervezett adómódosításokból eredhet.
A gyorsuló áprilisi éves inflációt várók között vannak a JP Morgan bankcsoport londoni elemzői is, akik 3,1 százalékos tizenkét havi adatot várnak a múlt hónapról. Előrejelzésük szerint ugyanis az árszintet valószínűleg magasabbra hajtotta az üzemanyagok általuk 2,5 százalékosra jósolt havi összevetésű drágulása, valamint az a negatív bázishatás, amely az orvosi vizitdíj tavaly áprilisi eltörlésével érvényesül a mostani éves adatsorban.
Szintén 3,1 százalékos áprilisi tizenkét havi magyarországi inflációt jósoltak a Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői, elsősorban a korábbi meredek forintgyengülés átszűrődésére hivatkozva. Miután azonban a forintárfolyam "valamelyest stabilizálódott", a GS londoni részlegénél azzal számolnak, hogy júniusra már ismét a 3 százalékos cél alá süllyed az éves infláció.
A Goldman Sachs elemzői szerint ugyanakkor a nemrégiben elfogadott áfa-emelés, illetve a jövedéki adók emelése nyomán júliustól újból megugrik az infláció. A GS azt jósolja, hogy az éves ütemek decemberben tetőznek 7 százalék körüli szinten, de erre az adóintézkedésekhez kötődő kiugrásra a magyar jegybank várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni.
A Goldman Sachs londoni részlege szerint inkább az a valószínű, hogy a takarékosság intézkedése sikeres végrehajtása javítja a befektetői bizalmat, nagyobb pénzügypolitikai mozgásteret biztosítva az MNB-nek (a kamatcsökkentésekhez).
A legenyhébb előrejelzést az áprilisi inflációra a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata, a Moody's Economy.com adta, amely 2,7 százalékra lassuló drágulási ütemet vár a múlt hónapról. A ház szerint jóllehet a tavaly óta bekövetkezett forintgyengülés a legfőbb árfelhajtó tényező Magyarországon, ezt a hatást azonban már áprilisban enyhíthette valamelyest a forint "enyhe erősödése".
A cég szerint a továbbiakban is az a valószínű, hogy a belső kereslet meredek visszaesése korlátozza a vállalatok áremelési képességét.
