Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon évente mintegy 120-130 ezer roncsautó keletkezik, ennek azonban csak kevesebb, mint a fele kerül regisztrált autóbontóba. A többi olyan helyen végzi, ahol illegális szétbontásuk veszélyezteti a környezetet: becslések szerint ma mintegy 1200-1300 illegális autóbontó működhet. A regisztrált, engedélyekkel rendelkező autóbontókban a hulladékká vált gépjárművek kezelése ellenőrizhető, és csak itt biztosított a környezetvédelmi előírások betartása.
Kemény szankciókra számíthatnak az illegális autóbontók, a zöldhatóságok egy szabálytalan, környezetkárosító módon szétszerelt – és így veszélyes hulladéknak minősülő – autó miatt akár 324 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak, az elkövető pedig környezetkárosítás esetén akár szabadságvesztéssel is sújtható. A Zöld Kommandó bezárathatja a szabálytalan vagy illegális autóbontókat, talajszennyezés esetén pedig kármentesítésre kötelezheti a telepet.
Nem éri meg tehát illegális bontóba vinni az autót, hiszen azt a hulladékkezelők általában ingyen beszállítják oda, és fizetnek is érte. Magyarországon ma 175 regisztrált, legális autóbontó működik, amelyek a hozzájuk beszállított gépjárművet kötelesek átvenni, és csak az általuk kiadott igazolással lehet kivonatni a járművet a forgalomból és így mentesülni a súlyadó és a biztosítás fizetése alól.
A tíz területi zöldhatóság - a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, az ÁNTSZ-szel, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a polgárőrséggel és az önkormányzatokkal közösen – országszerte mintegy ezer ellenőrzést végez majd az elkövetkező hónapokban, és a zöldtárca a tapasztalatok alapján intézkedési csomagot dolgoz ki az illegális autóbontás visszaszorítására.
