A GKI az Állami Nyomda megbízásából 2009 márciusában végezte 1000 fős reprezentatív mintán kérdőíves felmérését a magyar lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatairól, attitűdjéről és véleményéről. Jelezte a lakosságnak a téma iránti érdeklődését, hogy 10 százalék alatt volt a kérdésre válaszolni nem tudók vagy nem szándékozók aránya.
A kutatás eredménye, hogy a megkérdezettek majd ötöde, 17 százalék szerint sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7 százalék egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak és csak a megkérdezettek 6 százaléka bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban.
Riasztó adat, hogy a lakosság kétharmada (66 százalék) vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett és csupán 34 százalék azok aránya, akik sosem találkoztak hasonló problémával. Ezen a téren meghatározó a jövedelem, ugyanis a magasabb jövedelműek magasabb minőségű élelmiszereket vásárolnak, ezért körükben kevesebb a panasz.
A legtöbb romlott, vagy hamis információval bíró élelmiszer az Észak- és Dél-Alföldön fordul elő a válaszok alapján, illetve az is kiderül, hogy főként a megyeszékhelyeken jóval magasabb arányban fordulnak elő ilyen jellegű problémák, mint a községekben.
A lakosság a hús- és tejáruk illetve mélyhűtött termékek körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását. Vásárlásuk helyét tekintve leginkább kisboltokban bíznak (86 százalék bízik ezekben), míg kedvezőtlen a szuper- és hipermarketek (32 százalék), illetve a diszkontok (30 százalék) megítélése. A problémás esetekért valamivel nagyobb arányban (29 százalék) a gyártót tartják felelősnek szemben a forgalmazóval (25 százalék).
A kutatást az Állami Nyomda rendelte meg a GKI-től. A vállalat termékjelölő biztonsági címkét fejlesztett ki annak érdekében, hogy növelhető legyen az élelmiszer és termékbiztonság Magyarországon.
