Surányi György, az MNB volt elnöke, jelenleg a CIB Bank elnöke szerint a strukturális reformok semmit nem jelentenek az országnak a jelenlegi válság kezelésében, azok a problémák megoldását nem szavatolják. Magyarország a 2001 és 2007 közötti teljesítménye miatt fizet a szomszédainál nagyobb árat a jelenlegi válság során. A külső egyensúly hiánya ez időszak alatt ugyanis fenntarthatatlanul nagyra nőtt. Ez az államháztartás hiányának fokozatos emelkedésével párhuzamosan olyan helyzetbe hozta az országot, amely miatt most elengedhetetlen, hogy térségbeli társainál jobban szenvedjen - hangzott el a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma által szervezett, a jegybank múlt évi teljesítményéről szóló kerekasztal-beszélgetésen.
Felelőtlen költségvetés és felelőtlen politika mellett nem lehet garantálni az árstabilitást, nem lehet felelős monetáris politikát folytatni. A jegybank sokáig implicite azt közvetítette a lakosság felé, hogy a felelőtlen költekezés tovább folytatható, hiszen aggodalomra azért sincs ok, mert az euró/forint árfolyamát, így a devizahitel-törlesztőrészleteket is szinten lehet tartani egy-egy újabb kamatemeléssel.
A 2006-ban megkezdett szigorításokat a lakosság részéről egy pótlási kényszer követte, az eladósodottság azért növekedett olyan nagy mértékben, mert a megszorításokat akkor átmenetiként kommunikálták. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint a jelenlegi problémáknak itt keresendő az egyik fundamentuma. Az infláció 10-20 éves távlatban mindig magasabb volt Magyarországon, mint a térség többi országaiban. A magas szintű fogyasztói pénzromlás fix árfolyam mellett mindig megnöveli a devizahitelezési hajlandóságot, így történt ez Magyarországon is a válság előtti években - fűzte hozzá magyarázatképp a szakember.
Az MNB 2008 decemberéig az infláció félelmében élt, holott a kereslet szűkülése ennél sokkal nagyobb probléma volt már akkor is. A 3 százalékos inflációs célt a jegybanki testület a kereslet további szűkítésével, azaz kamatemeléssel próbálta megoldani - vélekedett Surányi György, aki szerint az októberi pénzpiaci válság hazánkba történő begyűrűzésére adott monetáris politikai válasz, azaz a 300 bázispontos kamatemelés indokolt és nem túlzott mértékű volt, valamint a Valutaalap ezt követő segítségül hívása is helyénvaló lépés a szakember szerint.
Surányi szerint azonban a jegybank az év eleje óta túl keveset és túl későn tett, az állampapír-piaci beavatkozása túl későn érkezett, addigra a piac kiszáradt, a szereplők elszivárogtak, így annak gyakorlati haszna vajmi kevés volt. A devizapiaci likviditás megfelelő szintű biztosításával is elkésett az MNB, a devizatartalékok nyíltpiaci felhasználásától túl sokáig zárkózott el.
Az MNB-nek nem volt világos stratégiája, hol az árfolyam-stabilitást próbálta garantálni, hol a likviditási problémát kezelni, mindkettőt sikertelenül - mondta Hamecz István, a jegybank volt ügyvezető igazgatója. Az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint felül kellene vizsgálni az IMF-fel kötött megállapodást, mert az olyan sarokszámokat alkalmaz, amelyek lefelé mutató spirálba taszítják az országot, amint a nemzetközi körülmények tovább romlanak. A jegybank legutóbbi kamatcsökkentő trendje csak arra volt jó, hogy az MNB bűnbakszerepét mérsékelje, ám az intézmény kommunikációja annyira félrevezetővé vált, hogy a piacok inkább a probléma forrásaként tekintenek rá, és nem mint a megoldás kulcsára - véli Hamecz.
Karvalits Ferenc szerint az MNB egyértelműen az árfolyam-stabilitás irányába tett lépéseket az elmúlt évben, ám a külső körülmények gyökeres változása monetáris politikai fordulatot követelt, amelyet a jegybank alelnöke szerint az monetáris tanács sikeresen meg is oldott - reagált a kerekasztal-beszélgetés felvetéseire az MNB alelnöke.
A rövid távú likviditási sokk kezelése érdekében megfelelő lépéseket tett az MNB Karvalits szerint. Az adósság-megújítási kockázatok kezelése érdekében (hosszú távú likviditási gondok) deviza-swap megállapodást kötöt az ECB-vel. Ezek a lépések - az IMF-hitellel egyetemben - azonban csak időnyerésre elegendők a jegybank alelnöke szerint.
Az MNB azért szabott meg a swap-ügyletekhez magas kamatszintet, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy az ECB túl korán lépett, és magára rántotta a bankokat a jegybanki hitelcsapok megnyitásával, azaz hosszabb távon egyáltalán nem ösztönözte a bankközi hitelezés normalizálódását. Az MNB célja a kritikusok szerint irreálisan magas kamatú devizaswap-ügyletekkel az volt, hogy a pillanatnyi likviditási gondokat orvosolja, ám hosszabb távon arra kényszerítse a pénzintézeteket, hogy azok egymás közt oldják meg a refinanszírozási kötelezettségeiket - tette hozzá a jegybanki alelnök.
A januári kamatcsökkentés a CIB Bank elnöke szerint azonban indokolatlan volt, ráadásul tovább rontotta a likviditási helyzetet is. A szakember szerint a magyar pénzügyi rendszer csak a bankok szintjén likvid, azért mert a hitelezési gyakorlat szinte nullára redukálódott az elmúlt hónapok során. Ha senki nem akar hitelt felvenni, és senki nem akar hitelezni, tényleg szinten tartható a likviditás, ám ez nem megoldás - fejtette ki Surányi.
Surányi szerint az MNB állításával ellentétben a 300 forint körüli euró/forint árfolyam sem szavatolja a növekedés megindulását.
