Hamecz István, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt ügyvezető igazgatója, jelenleg az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma által szervezett, a jegybank elmúlt egy éves működéséről szóló kerekasztal-beszélgetésen elmondta: az MNB tavalyi teljesítményét két szempont alapján lehet vizsgálni. Egyrészt a transzparencia, másrészt a stratégiai koherencia mentén. E szempontok szerint a jegybank, bár a pénzpiaci és gazdasági világválság miatt nem került irányító szerepbe, nem jól csinálta a dolgát.
Hamecz szerint az MNB-nek nem volt világos stratégiája: hol az árfolyam-stabilitást próbálta garantálni, hol a likviditási problémát próbálta kezelni, mindkettőt sikertelenül. Úgy véli, az az IMF-megállapodás borzalmas, hiszen olyan sarokszámokat alkalmaz, amely egy lefelé mutató spirálba taszítja az országot, amint a nemzetközi körülmények tovább romlanak. A megállapodásba foglalt rövid távú hiánycél teljesülése nem biztosított, sem a hosszú távú szolvencia megoldása nem látszik garantáltnak a 20 milliárdos hitel révén. Az csak tovább rontja a megállapodás értékét, hogy olyan makroszámokon alapul, amelyet Hamecz szerint már akkor is nevetség-számba mentek.
Az OTP Alapkezelő vezére szerint felül kellene vizsgálni a Valutaalappal kötött megállapodást, csak eztán indulhat meg a jelenleg tetszhalott állapotban lévő bankközi piac újjáélesztése.
Hamecz szerint az IMF-megállapodással kezdve a jegybank kommunikációjának átláthatósága is megszűnt, egyúttal az MNB hitelessége is jelentősen leromlott. A legutóbbi kamatcsökkentő trend csak arra volt jó a szakember szerint, hogy a jegybank bűnbak-szerepét mérsékelje. Az összesen 200 bázispontos mérséklés megalapozatlan volt Hamecz szerint.
Hamecz István szerint az elmúlt év során az MNB transzparenciája romlott, kommunikációja félrevezetővé vált, olyannyira, hogy míg a jegybankra korábban úgy tekintettek a piacok, mint a megoldás kulcsára, mostanra úgy néznek rá, mint a probléma forrására.
