Egy győri fórumon Vértes András úgy fogalmazott: csak akkor lesz már 2011-ben euró a fizetőeszköz Magyarországon, ha meglesz ehhez a szükséges rugalmasság Brüsszelben. A GKI elnöke szerint ugyanakkor lehetetlen az egyoldalú, az eurózónához történő csatlakozás nélküli bevezetés.
A szakértő az ország és a bankrendszer pénzügyi stabilitásának megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, emellett szerinte válságkezelésre van szükség, részben a foglalkoztatás csökkenésének mérséklésével. Ennek érdekében gyors és hiteles eurócsatlakozási programot kell kidolgozni, Magyarországnak pedig mielőbb be kell lépnie az ERM-II-be.
A pénzügyi elszámoló rendszer a csatlakozott államok számára egyébként előírja, hogy az államháztartási deficit nem haladhatja meg a 3 százalékot. Ennek a szintnek a megtartása Vértes szerint azért lényeges, mert csak így szerezheti vissza Magyarország a befektetői bizalmat a pénzpiacokon. Az államadósság rátája ugyan nagyobb, mint az EU átlaga, de a szakértő szerint a problémát sokkal inkább az jelenti, hogy elmúlt öt évben az adósság 53 százalékról nőtt 73 százalékra.
A forintárfolyam hektikus mozgásáról szólva Vértes kifejtette: nem speciálisan magyar jelenségről van szó, hanem világgazdasági megrázkódtatásról, ami minden valutát hasonlóképpen érint.
Bizakodó a jövőre nézve a GKI elnöke, mint mondta, a jelenlegi kényszerhelyzetből fakadóan pozitív folyamatok indulnak el a magyar gazdaságban. Egyensúlyközeli állapot jön létre Magyarországon, húsz éve nem volt az országnak olyan pénzügyi mérlege, mint most lesz. Véleménye szerint külső források bevonása nélkül fog működni ország, s mintegy 2 milliárd euró lesz az idén a költségvetési deficit, ami a GDP hozzávetőleg 2 százaléka.
