Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Nem csak az energiahordozó körüli elszámolási polémia volt mostanában befolyással a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokra. Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama ősz, vagyis a válság kirobbanása óta kilenc forinttal, azaz 26,6 százalékkal gyengült a magyar devizához képest. A hrivnya leértékelődött a dollárral és az euróval - vagyis a magyar-ukrán kereskedelemben az elszámolás során használt jellemző pénznemekkel - szemben is. Ez pedig a magyar exportőrök számára nem jó hír, az NFGM-ben is úgy látják, hogy ez a folyamat az ukrán import visszaeséséhez vezet, ami a magyar vállalatok szállításaiban is jelentkezhet. A tárca szerint elsősorban a fogyasztási cikkeket szállító cégeknek kell nagyobb csökkenésre számítaniuk, náluk valamivel könnyebb helyzetben vannak viszont a technológiai berendezéseket, az ukrajnai termeléshez szükséges részegységeket és alkatrészeket szállító vállalkozások.
Az árfolyamhatás nem jött jókor, a magyar-ukrán kereskedelem az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődött. A FÁK-térségben Oroszország után Ukrajna a legnagyobb partnere Magyarországnak. A magyar export a legfrissebb, 2008 első tízhavi adatai szerint (tehát a válság kirobbanásáig) 34 százalékkal nőtt, míg 2007 egészében 42 százalékos bővülést ért el a kivitel. Az export értéke tavaly októberig elérte a kétmilliárd dollárt: összetételében meghatározó, 55 százalékos részarányt tesznek ki a gépek és berendezések, de jelentős, 35 százalékos súlya van a feldolgozóipari termékeknek, valamint 5 százalékkal részesednek az élelmiszerek. A szaktárca értékelése szerint a kivitel 95 százalékát így a magas hozzáadott értéket tartalmazó áruk teszik ki. Azt is kiemelik, hogy a forgalomnövekedés számottevő része a kooperációs termelési kapcsolatok bővítéséből származik. Egyre inkább a korszerű együttműködési formák - termelési rendszerek értékesítése, befektetési kapcsolatok erősítése, közös infrastrukturális fejlesztések, egyes szakmakultúrák fejlesztésében való partnerség - kerülnek előtérbe.
Az árfolyamgyengülést elsősorban a kisebb vállalkozások sínylik meg, amelyek nem jártasak vagy nehezen férnek hozzá az árfolyam-fedezeti ügyletekhez. Márpedig az elmúlt években százas nagyságrendben létesült magyar-ukrán vegyesvállalatok döntő többsége a kimutatások szerint az áruforgalomban részt vevő mikrovállalkozás. Az ukrán statisztika 2007 végén 1087 vegyesvállalatot tartott nyilván, ezek nagyjából fele, 571 volt működő cég. A legtöbb közös vállalkozást Kárpátalján és Kijevben jegyezték be. Magyarországról 2007 végéig összesen 401 millió dollár értékű közvetlen befektetés érkezett Ukrajnába, ezzel 1,4 százalékos részesedéssel a 14.-ek vagyunk az ottani külföldi befektetők sorában. A kárpátaljai magyar beruházások mintegy 30 millió dollárt tesznek ki, ez 11 százalékos részesedésnek felel meg a térségben.
