Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
- Mit gondol, a válság nélkül milyen makromutatókkal - államháztartás, GDP, infláció, árfolyam - zárhatta volna a 2008-as évet a magyar gazdaság?
- Miután Magyarország egy sikeres, 2006 közepe óta tartó fiskális konszolidáción van túl, így joggal gondolhattuk, hogy 2008 a fordulat éve lesz, 2009 pedig már a gyorsabb növekedésé, beleértve a fogyasztás bővülését és a reálbérek emelkedését. E forgatókönyvet átírta a válság, amelynek persze számos negatívuma mellett azért tagadhatatlanul van kedvező hatása is. Egyrészt egyértelművé vált, mennyire fontos volt az eddig folytatott szigorú költségvetési politika és milyen lényeges annak továbbvitele. Másrészt az is kiderült, hogy reform nélkül Magyarországon stabilitás, kiegyensúlyozott, gyors, fenntartható fejlődés nem lehetséges. Az eddigi reformokkal jó irányba indultunk el, azokat ki kell terjeszteni újabb területekre is.
- Ezek szerint bizonyos mutatók esetében kifejezetten jól jött a pénzügyi "földrengés"?
- Nem jó, ha "földrengés" kell ahhoz, hogy bebizonyosodjon: helyes úton járunk. Nem jó, de ha már kialakul egy ilyen helyzet, akkor sok múlhat azon, hogy időben felismerjük-e a legfontosabb teendőket, és van-e bátorság, kellő eltökéltség a cselekvéshez. Úgy gondolom, hogy felismertük, időben meghoztuk a szükséges döntéseket, s a pénzpiacokat érintő rengéseket is sikerült megfelelően kezelni. Ennek eredményeként valóban van néhány mutató, ahol kedvezőbb a helyzet. Ilyen az áht-hiány, amely 2008-ban valószínűleg csak 3,8 százalékra mérséklődött volna, de mivel láttuk, hogy ennél többre van szükség ebben a különleges helyzetben, így további kiadáscsökkentésekről döntöttünk, s a deficit várhatóan nem lesz nagyobb a GDP 3,4 százalékánál. Még nagyobb terven felüli egyensúlyjavulás feltételeit teremtettük meg 2009-ben, az eredetileg várt 3,2 százalék helyett 2,6 százalékra várjuk az áht deficitjét, ilyen költségvetést fogadott el a parlament 2008. december 15-én. De kedvezőbben alakul valószínűleg az infláció is - beleértve az energia- és üzemanyagárakat.
Politikai egyezség kell az euró bevezetéséhez
- Az elmúlt két hónapban nagyobbat lépett Magyarország az euróhoz vezető úton, mint amit egy ilyen - egyébként senki által nem kívánt - helyzet nélkül az ország maga képes lett volna megtenni?
- Ez a lépés több tekintetben is jelentős. Egyrészt nyilvánvalóvá vált - Magyarországon és számos más, eurózónán kívüli európai országban -, hogy a valutaközösségnek milyen kedvező hatásai vannak. Másrészt az is fontos, hogy a társadalom jelentős részében tudatosult: ennek érdekében érdemes jelentősebb áldozatokat is vállalni. Azt látom, hogy a parlamenti ellenzéki pártok egy részével e kérdésben, ahogyan a sikeres válságkezelésben is, ki lehet alakítani bizonyos fokú együttműködést. Ha ebben mind az öt parlamenti párt között konszenzus jönne létre, az nagymértékben előrevinné az ügyet.
- Nem érzi kínosnak, hogy olyan országok - például Szlovákia - is évekkel előbb vezeti be a közös európai pénzt, amelyeket nem olyan régen még messze elmaradottnak tekintettünk a magyar gazdasághoz képest?
- A különbséget a két ország között abban látom, hogy Szlovákiában a politika képes volt keresztülvinni a reformokat, Magyarországon pedig 2006-ig a kormányok - az 1997-es nyugdíjreformot leszámítva - inkább a könnyebb utat választották. Mi 2006-ban felismertük, hogy ez így nem mehet tovább. Ugyanakkor nehéz rövid idő alatt pótolni másfél évtizedes mulasztást, miközben a legnagyobb ellenzéki párt mindent megtett a reformok ellehetetlenítése érdekében. Azt mondom, hogy ha néhány alapvető kérdésben a politikai pártok kiegyeznének, nem pr-fogásnak, kommunikációs lépésnek minősítenének egy-egy tárgyalási ajánlatot, akkor talán gyorsabban jutnánk előre.
- Ön szerint szükség van egyáltalán pár éven belül az euróra? A csehek sem sietnek vele, legutóbb 2019-re tolták ki a pénzváltás lehetséges időpontját, mondván: túl nagy reáláldozattal járna egy elhamarkodott bevezetés.
- Én sem elhamarkodott bevezetésről beszélek. Az országot, a gazdaságot fel kell készíteni, ez reformok nélkül nem megy. Csak akkor tudunk tartósan egyensúlyőrző növekedési pályát elérni, ha számos további reformot végigviszünk, beleértve a szociális rendszer és az önkormányzati rendszer reformját, folytatva a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát biztosító változtatásokat, valamint az adórendszer átalakítását a versenyképesség javítása érdekében.
Hetente változnak a prognózisok
- A 2009-es költségvetés elfogadása már okot adhatna a kisebbségi kormánynak az elégedettségre, ám mit gondol, mennyire megalapozott a 2,6 százalékos hiányterv? Milyen veszélyek leselkednek bevételi és kiadási oldalon?
- Azt mondhatom, hogy a költségvetés mindkét oldala megalapozott. Persze érhetnek minket meglepetések is. A világgazdaságban válság van, hetente újabb prognózisok látnak napvilágot egyes országok várható gazdasági teljesítményéről. Az EU is arra kényszerült, hogy őszi prognózisát a télen újraszámolja. Erre nekünk is készen kell lennünk. Egyébként a kormány által december 17-én elfogadott konvergenciaprogramban alternatív, tehát rosszabb feltételeket figyelembe vevő pályával is számoltunk és végeztünk érzékenységi vizsgálatokat is - mi történik akkor, ha másként alakul az infláció, az export, a bérnövekedés vagy a hitelezés.
- Milyen intézkedéseket terveznek e veszélyek kikerülésére?
- Nem csak mi, az EU és az IMF is úgy látja, hogy a kormány intézkedései és a parlament döntései megfelelőek a gazdaság, az ország stabilitása szempontjából, a válságkezelés az előre elhatározott pályán halad. Ha kiderül, hogy újabb intézkedésekre van szükség, nem fogunk habozni. Most azonban ennek szükségességét nem látom. Szükség van viszont a helyzet folyamatos elemzésére. És ragaszkodnunk kell az eddigi döntések következetes megvalósításához. Ezt tesszük.
- Ön szerint Magyarország kikerült a válság legrizikósabb részéből? Stabilnak tekinthető a pénzügyi rendszer, elégséges biztosíték a húszmilliárdos euróhitel?
- A fő probléma, miként tudjuk ellensúlyozni a globális válság reálgazdaságot sújtó negatív hatásait. Ha világszerte csökken a személyautók iránti kereslet, akkor ez ellen nem sok mindent tudunk tenni. Ez súlyosan érinti a Magyarországon működő autógyártókat és beszállítóikat. Ennek ellenére a kormány számos intézkedéssel próbál a helyzeten javítani. Növeli a hitelkínálatot - mind a fejlesztési, mind a forgóeszköz-hitelezési területen -, nem költségvetési eszközökkel, hanem uniós pénzek átcsoportosításával igyekszik piaci keresletet teremteni. Ezen túl különböző módon próbálja elősegíteni a munkahelyek megőrzését. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában hasonló eszközökkel próbálják tompítani a kedvezőtlen hatásokat, ellensúlyozni a válságot. Márpedig az erőfeszítéseknek előbb-utóbb hatásuknak kell lenniük.
Nincs baj a kabinet hitelességével
- Mit gondol a magyar kormány hitelességéről, az mennyire játszott közre abban, hogy Magyarország lett a válság által egyik legjobban érintett állam?
- Véleményem szerint a kormány hitelességével nincs baj, sőt bebizonyosodott: kisebbségi kormányzás is képes hatékony válságkezelésre, mivel képes összefogni az ország érdekeit szem előtt tartó erőket és azokat, akik hajlandóak a cselekvésre. A válság sok országot érintett súlyosan, az USA-ban több mint húsz bank ment csődbe, köztük olyan nagy befektetési bank is, mint a Lehman Brothers. De Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és más országokban is bankmentő és gazdaságstabilizációs csomagokat kellett összerakni, hogy fenntarthassák a pénzügyi rendszer működését. Szóval, ez a válság nagyon sokakat alapvetően megrázott, és még nem vagyunk túl mindenen. Tény azonban, hogy Magyarországot is súlyosan érintette és érinti a válság, több okból is. Az itt működő bankoknak - a jelentős devizaalapú hitelezés miatt - meglehetősen nagy a devizakitettsége. Ez korábban egyáltalán nem okozott problémát, szeptembertől azonban olyan bizalmatlanság alakult ki a nemzetközi bankok között, hogy igen nehézzé vált a meglévő és lejáró hitelek megújítása. Emiatt kezdtek el aggódni a befektetők, vált szükségessé Magyarország számára a húszmilliárd eurós finanszírozási csomag, melyet az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank biztosított.
- Folyik a számháború arról, hogy hány ember vesztheti el munkahelyét a közeljövőben. Ön mire számít?
- Amire közvetlen ráhatásunk van, az a közszféra, ott várhatóan sikerül megőriznünk a munkahelyeket. A versenyszféra esetében is lesznek intézkedések, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg, sőt új munkahelyek létrejöttével is számolunk. A kormány folytatja a jelentős befektetések támogatását, ezek számottevő munkahelyet teremtenek. Hetente több ilyen témát tárgyal a gazdasági kabinet és a kormány is, függetlenül attól, hogy most éljük a világgazdasági válság legsúlyosabb szakaszát. Úgy gondolom, hogy ha azok az uniós beruházások, amelyek előkészítése az elmúlt két évben megtörtént, jövőre tényleg el tudnak indulni, és ha sikerül a hitelszűke miatti likviditási korlátokat oldani, akkor számottevően fékezhető a munkanélküliek számának emelkedése.
- Melyek azok az intézkedések, amelyekkel a magyar gazdaság újból emelkedő pályára állhat? Ez a fordulat mikor következhet be?
- A konvergenciaprogramban is leírjuk, hogy míg korábban azzal számoltunk, a gazdaság potenciális növekedése valahol négy százalék körül alakul, most már úgy látjuk, hogy ennél alacsonyabb, inkább három százalék körül. Ennek növeléséhez több strukturális intézkedésre lenne szükség, részben az adórendszerben, részben a fejlesztések, beruházások ösztönzésében. Így 2009-et követően, bár elindulhat a növekedés, de csak akkor tudunk visszatérni a négyszázalékos szintre, ha nem hagyjuk abba a reformokat, hanem továbbvisszük.
- Milyen makropályát vár 2010-ben, a választás évében?
- Az elemzők attól féltek, hogy a választások közeledtével az a fiskális szigor, amely 2006 óta jelentős egyensúlyjavulást eredményezett, számottevő mértékben oldódni fog. Ez a félelmük még inkább növekedett a kisebbségi kormányzás elkezdését követően. Most úgy látom, az elmúlt hónapokban hozott döntések hatására, ilyen félelmek nincsenek napirenden. A kormány 2010-ben is egyensúlyjavulással számol, azzal, hogy a 2009. évi 2,6 százalékos GDP-arányos hiány azt követően 2,5-re, majd 2011-ben 2,2 százalékra mérséklődik. Ismét elindul a növekedés, mégpedig azért, mert a 2009-es visszaesést követően 2010-ben már nemcsak az export bővülhet, hanem a fogyasztás és a beruházások is. Eközben az infláció alacsony szinten marad, gyakorlatilag árstabilitás lesz.
- Mekkora a kísértés arra, hogy engedjenek a gyeplő szorításán, vagyis lazább költségvetéssel vágjanak neki a választásnak?
- Kísértés mindig van, ezt hiába is tagadnám, csak lehetőségünk nincs. Szerintem megtanultuk: a legfontosabb az egyensúlyőrző költségvetési politika. Ez az alapja a gyorsabb növekedésnek, a gazdasági versenyképesség javulásának is. És ez kell ahhoz, hogy a már elért életszínvonalból a későbbiekben ne kelljen visszavenni. Valószínűleg Magyarországon eljött az ideje annak, hogy a pártok szakítsanak a választás előtti ígéretlicittel - szerintem ezt a szocialista párt felismerte.
- Végezetül, mit kíván az ellenzéki képviselőtársainak az új esztendőre?
- Tavaly egy hasonló interjú végén az egész országnak, az ellenzéki politikusoknak és magunknak is sikeres, eredményes, békés évet kívántam, és azt, hogy minél több kérdésben találjuk meg a közös pontot. Ez a kívánság továbbra is nagyon aktuális. Azt látom, hogy a társadalom egyre kevésbé igazolja vissza a konfliktuskereső politikát, sokkal inkább a konszenzuskereséssel s az együttműködéssel ért egyet.
