Míg az életkörülmények 2002-2004-ben a gazdaság valós teljesítőképességénél lényegesebben nagyobb mértékben javultak (a fogyasztás évi 6,8 százalékkal nőtt), 2005-2007 során (2006 őszétől) kényszerű erőteljes egyensúlyi korrekció következett be: a lakosság jövedelme és fogyasztása 2007-ben csökkent, a 3 év átlagában pedig a GDP-nél mérsékeltebben, évi 1,2 százalékkal emelkedett. A 2008-2010 közötti időszak az életszínvonal szempontjából kedvezőbb lesz a megelőző három événél, de a fogyasztás továbbra is a GDP-től elmaradó, évi 2-2,5 százalékos mértékben emelkedik, ami egy modernizációt folytató országban természetes.
2005-2007 között évi átlagban még 1 százalékkal sem bővült a beruházások volumene (ezen belül 2006-ban csökkent). 2009-2010-ben viszont a beruházások látványosan gyorsuló, kétszámjegyű növekedése valószínű, ennek révén a 2008-2010 közötti fejlesztési ütem - a stagnáló 2008. évi teljesítmény ellenére - évi 7-7,5 százalék lesz, a 2002-2004. évi 6,6 százalékot is meghaladja.
Magyarországon 2007-2010 között összesen 11,8 milliárd euró új, elméletileg rendelkezésre álló EU-forrással lehet számolni. Az új támogatások évenkénti felhasználása azonban 2008-2010-ben még lényegesen el fog maradni a kötelezettségvállalási lehetőségtől (miközben az előző időszakról jelentős áthúzódó összegeket fizetnek ki). Ennek egyik fő oka az, hogy az Európai Unió nagy késéssel fogadta el a 2007-2013 közötti időszakra szóló költségvetést, a Brüsszel által történt jóváhagyás előtt pedig nem lehetett kiírni a pályázatokat. Végülis 2008-2010 során 7 milliárd euró körül tényleges felhasználást feltételezünk.
A magyar gazdaság növekedési üteme a 2007. évi növekedési gödör (1,3 százalék) után 2008-tól fokozatosan gyorsul. A 2008-2010 átlagában 3,1 százalék körüli ütem több mint 1 százalékponttal alacsonyabb lesz a 2002-2004. évinél, de azonos a 2005-2007. évek átlagával.
A fejlődés fő húzóereje az éves átlagban továbbra is kétszámjegyű növekedésű, de lassuló feldolgozóipari export lesz. 2005-2007-hez képest viszont a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye gyorsul leginkább. Átlag feletti dinamika várható az üzleti szolgáltatásoktól - a kereskedelmen át a szállításig -, miközben a közszolgáltatások továbbra is nagyon lassan bővülnek. A növekedés tehát export- és beruházás-orientált lesz.
Az exportdinamika lassul (2002-2004: 11 százalék, 2005-2007: 15 százalék, 2008-2010: 11-12 százalék évente) elsősorban a nyugat-európai konjunktúra gyengülése miatt. Az importdinamika viszont némileg gyorsul, a beruházási tevékenység EU-források beáramlásával is összefüggő élénkülése következtében. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmi mérlegében így is évi 2-2,5 milliárd euró aktívum keletkezik.
2010-ig összességében szerény, az előző évekhez hasonló foglalkoztatás-növekedésre lehet számítani. Az üzleti szféra egyes ágazataiban (építőipar, szolgáltatások) a foglalkoztatás emelkedik, de az államigazgatásban és az oktatásban - a reformokkal és a kiigazítással összefüggésben (jórészt 2008-ban) - mérséklődik. A munkanélküliségi ráta magasabb lesz az előző évek átlagánál (2002-2004: 6 százalék, 2005-2007: 7 százalék, 2008-2010: 7,4 százalék). A nemzetgazdasági szintű termelékenység (az egy foglalkoztatottra jutó GDP) növekedése 2008-2010-ben éves átlagban 3 százalék körül lesz, ami megegyezik az előző hároméves perióduséval, de alacsonyabb az évtized elején megvalósultnál.
Az infláció a 2002-2004 közötti átlagosan 5,6 százalékról 2005-2007 között 5,1 százalékra csökkent, s 2008-10 között 4,6 százalék körül várható (az utóbbi három éven belül folyamatos mérséklődés mellett). A világban általában mindenhol, beleértve az EU-t is, azzal kell számolni, hogy az áremelkedés magasabb lesz az előző évtizedénél, részben a megemelkedett energia-nyersanyag-élelmiszer árak miatt, részben pedig a pénzügyi válság költségvetési és monetáris terheinek ily módon történő szétporlasztása következtében.
A monetáris politika a következő években sem válik sokkal rugalmasabbá. A jegybank kizárólagosnak tekintett célja a középtávra elfogadott 3 százalékos inflációs pálya alátámasztása. Ezért a forint valószínűleg erős marad, s a kamatok főleg 2009-től csökkennek.
2008 és 2010 között az aktualizált konvergencia program pályáján haladva és 2 év alatt a GDP 2-3 százalékára kiterjedő adócsökkentést feltételezve folytatódik az államháztartási egyensúly javulása. A 2002-2004-es és a 2005-2007-es időszak 7,5 százalékos deficitjével szemben 2008-2010 között a hiány a GDP átlagosan 3,3 százalékát fogja kitenni. 2010-ben a deficit várhatóan a GDP 3 százaléka alá kerül. Az államadósság a GDP-hez mérten csökken. Megfelelő fiskális szabályok elfogadásával, fegyelmezett költségvetési gazdálkodással megteremthetők a 2012-13. évi eurócsatlakozás feltételei.
