Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglepődtek a piackutatók, amikor az APEH jövedelemadatait korrigálták a statisztikai hivatal által publikált, a demográfiai és a munkaerő-piaci adatokkal, ugyanis kiderült, hogy Magyarországon két év alatt jelentősen nőttek az elkölthető jövedelmek - állapította meg Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója a magyar vásárlóerő-index bemutatásakor. Ám az igazgató a kutatási eredmény ismertetésének első lépésében agyoncsapta az optimizmust, mert kiderült: a magyar vásárlóerő az uniós átlaghoz képest 44,4 százalékkal a lista utolsó harmadában van.
A GfK idén nem európaritáson számolt és nem korrigált a szolgáltatások értékével, a "nyers számokat" hasonlította össze. Mindezek alapján Magyarországon két év alatt az elkölthető jövedelem nagyjából 15 százalékkal növekedett, amit önmagában nem támasztanak alá sem a gazdasági, sem a fogyasztási adatok - mondta lapunk kérdésére az ügyvezető. Véleménye szerint ennyit számít, hogy a kormány lépéseket tett a gazdaság kifehérítésére, vagyis ennyivel nőtt a látható jövedelmek aránya. Az adatok alapján Kozák úgy véli, hogy Magyarországnak nem lesz elegendő hét-nyolc év, hogy elérje a görögök vagy a portugálok jelenlegi vásárlóerőszintjét.
Országon belül a vásárlóerő nagysága alapján továbbra is vezet a főváros, 135,4 százalékos mutatóval, a második Győr-Moson-Sopron 107,4 százalékkal, majd Fejér következik 104,5-tel, Pest megye a negyedik 103,2-vel és az első ötbe még Komárom-Esztergom fért be 102,7 százalékkal. E rangsorban lényegében nincs változás, ahogyan a települések rangsorában sem. A két évvel ezelőtti első Hévíz lecsúszott a harmadik helyre, míg az új első Budaörs lett; a lista végén Csenyéte áll 37,6 százalékos indexszel. A fővárosi kerületek közül a tizenharmadik számít a leggazdagabbnak, 162,0 százalékos mutatóval.
