Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pécs nincs késésben az EKF projekt kapcsán - állította a Napi Gazdaság, a Napi Online és a Milton Kft. vállalkozásfejlesztési konferenciasorozatának pécsi állomásán Tasnádi Péter. Pécs polgármestere szerint ugyanis azok az uniós pályázatok, amelyek a megtervezett projektek 85 százalékát biztosítják jórészt még nem, vagy csak a napokban nyílnak meg. A megyei jogú város épp a holnapi napon adja be a pályázatok 2/3-át, remélve, hogy a 2-3 hónapon belül megszülető hazai és brüsszeli döntések után mihamarabb hozzáláthatnak a megvalósításhoz.
A polgármester szerint a szigorú lehetőségeken belül igyekeznek majd a projektek keretében a helyi kis- és középvállalkozókat támogatni, abban pedig képviselőként ígért lobbi-támogatást, hogy a pályázati pénzek elnyerésének bürokratikus akadályait a rendszert működtető eljárásrendek módosításában, sőt akár törvénymódosítások formájában is támogatni fogják.
Pécs példaértékű pólusprogramot készített elő - vélekedett Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte ugyanis a legfontosabb, hogy ne pusztán a források megszerzésére koncentráljanak, hanem olyan előkészítő munkát végezzenek, amely révén a régiós fejlesztések valóban képesek lesznek versenyképességi pólust teremteni a Dél-Dunántúlból. A szakember szerint már rég nem a város és 150 kilométeres körzetében gondolkodnak, a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a tényleges sikerhez legalább 1 millió lakosú régió szükségeltetik a maga vállalkozási erejével. Kéri szerint sokakat meglephetett, hogy a helyi pólusprogram hármas célként az egészség-, a kulturális és a környezetipar fejlesztését jelölte meg - noha látható, hogy ezek a területek záros határidőn belül már nem költségvetési, hanem üzleti területnek számítanak majd.
A Dél-dunántúli Operatív Program a rendelkezésre álló időn belül és a rendelkezésre álló összegből nem tudja beváltani azokat a reményeket, hogy a régiót 2013-ig felzárkóztatja a fejlettebb régiókhoz, ám jó alapokat adhat arra, hogy töretlen fejlődéssel valóban gyorsan fejlődő területté váljon a régió - mondta Kovács Zoltán, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tervezési csoportvezetője. A szakember szerint a helyi programot igyekeztek úgy kidolgozni, hogy azokra a fő gondokra lehessen a 205 milliárdos forrást allokálni, amelyekben a legnagyobbnak tűnik a lemaradás - így például infrastrukturális fejlesztésekre 50 milliárd forint jut.
A pályázati rendszer stabil: akik csak 1 vagy 2 év múlva jutnak olyan szintre, hogy pályázni tudnak majd, jó eséllyel azzal számolhatnak, hogy a jelenlegi pályázati struktúrával találkoznak majd - mondta a szakember. Az ügynökség szeretné elérni, hogy a kkv-k beruházásainak támogatására a saját jogkörben is tudjanak pályázatot kiírni, ne pusztán a GOP-os pályázatok szolgáljanak a szektor fejlesztésére.
Gyarmati György, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztő Központ regionális vezetője szerint az idén tavasszal kiírt pályázatokon már 300 feletti a nyertes pályázat született, az elnyert összeg 4-5 milliárd forint körül mozog. Sokat lendített a pályázatok sikerén a feltételrendszer egyszerűsítése, az például, hogy az egyszerűbb, kisebb összegű pályázatoknál bevezették az automatikus pályázatot, ahol a befogadás egyből a sikerességet is jelenti.
A folyamat valóban gyorsult, ám egy átlagos pályázat elbírálása még ma is minimum 9 hónapot vesz igénybe, miközben a közreműködő szervezeteknek saját maguk igazolására például mondvacsinált hiánypótlások kiküldésével kell betartaniuk az ügyintézési időt - vélekedett Essősy Zsombor. A Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója szerint a felek elfogadnák, ha a jelenlegi 2 hónapos határidőt 6 hónapra tolnák fel, de akkor azt tartsák is be. Esőssy teljesen természetesnek tartja az árbevételi követelmények előírását, hiszen - emlékeztetett - a rendelkezésre álló 7000 milliárd forintos összeg 70-80 százaléka nem közvetlenül a vállalkozások fejlesztésére, hanem közösségi, önkormányzati beruházások támogatására megy el (persze, az ottani projektekből bőven részesedhetnek a vállalkozások). A fennmaradó összeg évi mintegy 40 milliárd forint kiosztását teszi lehetővé, ésszerű, hogy a legjobb helyre szeretnék a cégek a pénzüket helyezni. Essősy szerint fontos, hogy mindenki minél hamarabb pályázzon, hiszen így az esetleg meg nem valósuló projektekből visszajövő pénzt minél hamarabb újra ki lehet majd helyezni.
