Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország hat év múlva, azaz 2014-ben lehet az euróövezet tagja - vélik piaci elemzők. Ez ugyan ötéves "késés" a szlovák csatlakozáshoz képest, azonban nem ez az egyetlen szempont, amelyet érdemes figyelembe venni. Különben is több éve ekörül ingadoznak az elemzői várakozások, s az önmagában pozitív, hogy legalább van egy időpont, amely lényegében változatlannak tűnik.
Ez az időpont a költségvetés választások előtti fellazulásával számol, így a maastrichti kritériumok teljesítését 2011-12-re teszi. Amennyiben ez a jelenleg teljesen elfogadott forgatókönyv mégsem valósulna meg, akkor akár már jövőre is teljesíthetnénk a csatlakozáshoz szükséges feltételeket - mondta Gárgyán Eszter, a Citibank makroelemzője. A kormány részéről azonban még nem lehetett látni olyan lépéseket, amelyek megerősítenék ezt a szcenáriót.
Jelenleg az infláció nagyobb gondot jelent a hiánynál, mivel a bérinfláció alakulásában még jelentős kockázatok vannak, valamint a villamos energia díjainak az emelése a legtöbb fogyasztói kosárban szereplő tételbe átgyűrűzik majd. A várakozások alapján azonban 2010-re akár tartósan 3 százalékra csökkenhet az infláció, így ismét az áht-hiány válhat a szűk keresztmetszetté - mondta Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő szakértője.
Kérdés azonban, hogy tényleg az-e az elsődleges cél, hogy minél hamarabb teljesítsük a maastrichti kritériumokat és bevezessük az eurót, vagy más, versenyképességet növelő lépést érdemes még addig megtenni, amíg nagyobb a hazai gazdaságpolitika mozgástere. Az utóbbi szempontot a jegybank nemegyszer hangoztatta, kiemelten figyelve a költségvetés strukturális átalakítására és ezen belül is az újraelosztás mértékének csökkentésére.
Annak azonban nincs politikai realitása, hogy olyan mértékben mérsékeljék ezeket a kiadásokat, amennyire a jegybank szeretné - véli Fórián Szabó. A redisztribúciónak ez a szintje viszont 2,5-3 százalékos hiány mellett is tartható, de ha csak a versenyképességi szempontokat vesszük figyelembe, akkor biztos, hogy nem előnyös.
A szlovák csatlakozás további hasznos szempontokat vonhat be a magyar gazdaságpolitika vizsgálódási terébe. Bár a szlovén tapasztalatok sem elhanyagolhatóak, Szlovákia euróövezetbeli teljesítményéből még többet lehet tanulni, így további szempontokkal bővülhet a csatlakozás előtti gazdaságpolitika.
Végül nem elhanyagolható kérdés, hogy milyen árfolyammal csatlakozunk majd, ha arra kerül a sor.
Önmagában az, hogy a makrogazdasági fundamentumok kedvezőek lesznek, a kurzust erősíti - mondta Gárgyán. Márpedig a februári sáveltörlés óta semmi sem korlátozza a korábban gyakran az egykori 240 forint/eurós határon mozgó valutát, hogy tovább erősödjön, ráadásul az infláció leszorításáért felelős MNB is ebben érdekelt.
Az ideális csatlakozási szintről meg nem lehet beszélni, mivel az egyes gazdasági szereplőknek más-más szint az ideális, és az éppen aktuális gazdaságpolitika dönti el, hogy melyiket veszi figyelembe. Így ha a pénzpiacokon kialakult árfolyamot nézzük, ez arra is ugyanúgy igaz, hiszen az is a gazdasági aktorok egy részének a megítélését, történetesen a befektetőkét tükrözi.
