Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság írása.
Bár a forint árfolyama nem indokolná ezt a lépést, a bérek, az élelmiszer- és az olajárak alakulása miatt mégis rákényszerül a testület. Melynek tagjai az utóbbi hetekben kevésbé voltak kommunikatívak, mint a március végi, 50 bázispontos emelést hozó ülés előtt. Szakértők ezt arra vezetik vissza, hogy akkor a piac világos iránymutatást várt, és ezt a megszólalók többségének egységes nyilatkozataiból meg is kapta. Most nincs ilyen helyzet, talán békésebb idők jönnek, év végére akár vissza is térhet a kamatszint a mostani 8 százalékra. A hitelpiacon nem hozna lényeges változást egy kamatemelés, mert ott BUBOR alapon áraznak (a cégeknél), és amúgy is a devizahitel az elterjedt konstrukció (cégek és magánszemélyek egyaránt). Tegnap volt és jelenlegi jegybankárok - ki-ki vérmérséklete szerint, de - egyöntetűen a foglalkoztatás növelése és az adóreform mellett foglaltak állást.
A Napi elemzői konszenzusa 25 bázispontos kamatemelést vár a monetáris tanács hétfői ülésétől. A keresleti oldalról tovább növekedtek a kockázatok és az élelmiszerárak is magasabb szintre kerülhetnek a jegybanki pályához képest. A forint árfolyama az elmúlt egy hónap alatt stabilizálódott, azonban egy külső sokk megint könnyen eltérítheti.
Nem a márciusi kamatemelés volt az utolsó a monetáris tanács részéről, azonban 50 bázispontos szigorításra a mostani körülmények között nem kell számítani - vélik a lapunknak nyilatkozó piaci elemzők, akik - konszenzusunk szerint - 25 bázispontos kamatemelést várnak a jegybank monetáris tanácsának hétfői ülésétől. Ezt a lehetőséget erősítette a múltkori döntést követő jegybanki közlemény, amelyben eléggé explicit módon fogalmazták meg, hogy egy kamatemelési ciklus kezdetén vagyunk, azaz nem csak egyszeri emelésről volt szó - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A közlemény szerint a monetáris tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére - márpedig egyelőre nem látszik, hogy mi gyorsíthatná fel ilyen mértékben az inflációcsökkenést.
A múltkori döntéskor ráadásul még csak a relatíve kedvező januári béradatok voltak ismertek - azonban februárban 8,7 százalékról 10,4 százalékra emelkedtek a bérek a versenyszektorban. Ez ugyan még lehet egyedi, kirívó adat, azonban a kockázatokat így is jelentősen növeli. Főleg, hogy a monetáris tanács erre kiemelten figyel, hiszen - szemben az élelmiszer- és energiaárakkal - itt tényleg hatni tudnak a folyamatok alakulására. Eddig a tanács abban bízott, hogy a potenciálisnál alacsonyabb gazdasági növekedési ütem fékezi a bérkiáramlást, még annak ellenére is, hogy a gazdasági szereplők inflációs várakozása Magyarországon mindig is magas volt. Most viszont kérdéses, hogy mennyire bizonytalanították el a tagokat az év eleji béradatok. Most úgy tűnik, hogy az élelmiszerárak alakulása is kedvezőtlenebbül alakul a jegybanki inflációs jelentésben feltételezettnél. Az olajár pedig már 110 dollár felett jár, míg a februári inflációs jelentés még 90,9 dollárral számolt.
Vannak azért kedvező folyamatok is. Az árfolyam egy hónap alatt 268 forint/euróról 255-re erősödött - mondta Samu János, a Concorde szakértője, aki arra számít, hogy az idén a 250-255-ös szinten maradhat a kurzus. A külső sokkok azonban - átmeneti ideig - hozhatnak meglepetéseket, de ugyancsak kedvező jelnek számít, hogy a piacok a régiós valutákkal, nem a török lírával és a dél-afrikai randdal kezelik egy kosárban a magyar valutát. Kockázatot jelenthet viszont, ha május 7-én elutasítják Szlovákia eurózóna-csatlakozási szándékát - tette hozzá Bebesy. A piac teljes mértékben hisz a csatlakozásban, ezért ha mégis elutasítják a kérelmet, akkor azt a régió összes valutája megérzi majd.
A kockázati tényezők eltérő megítélései miatt eléggé különbözően vélekednek az elemzők a kamatpálya további alakulásáról. Átlagosan 8 százalékra várják decemberre az alapkamatot, azaz a mostani szintre. Az elemzők egy része 8,50-8,75 százalékos kamatot is elképzelhetőnek tart év végére, szerintük az első félévben fokozatos, kismértékű emelések várhatók, majd az év második felében szinten tart a monetáris tanács. Mások 8 százalék alatti kamatszintet várnak, ők tartásra számítanak a következő hónapokban, majd utána egy lassan csökkenő pályát feltételeznek. A korábbi évekhez képest nagy különbség viszont, hogy míg korábban a sáv széle korlátozhatta a kamatemeléseket, ma már nem jelent akadályt a szigorítás az ezt preferáló tanácstagok számára.
