Az illetékesek úgy nyilatkoztak, jelenleg nincs napirenden a téma. A szóban forgó szabályozó 2009-ig valósítaná meg a minisztérium elképzeléseit, de előbb társadalmi vitára bocsátja a kérdést.
A lobbi elkezdődött, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) már állást is foglalt a témában. Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára lapunknak elmondta, alapvetően semmi közük ahhoz, hogy a kormány miként kívánja védeni a nem dohányzókat, hiszen ez társadalmi kérdés. Ebben az esetben a teljes dohányipart képviselik, amely a termelői bázissal 15 ezer munkavállalónak teremt munkalehetőséget és jelentős adót fizet az államnak. Wimmer nem vitatja a dohányzás káros hatásait, ugyanakkor félti az iparág versenyképességét. Úgy véli, Magyarországon létezik egy nem dohányzókat védő jogszabály, amelynek betartatásával egyáltalán nem sérülnek a társadalmi érdekek.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a vendéglátóipar oldaláról közelíti meg a kérdést. Úgy véli, Magyarországon még soha nem vezettek célra a drasztikus tiltások, szerinte most sem érik el a kívánt célt, legfeljebb felesleges befektetésekre kényszerítik a vendéglátóipart, és aki nem tudja tartani a lépést vagy olyan éttermet működtet, amely nem teszi lehetővé a készülő szabályozó szellemisége alól való kibújást, az tönkremegy. Dávid nem érti, hogy miért nem dönthet egy vendéglátó üzemegység saját maga arról, hogy támogatja-e a dohányzást vagy sem? Jelenleg ez működőképes, ahogyan működőképesek az olyan légfüggöny- és füstelszívó rendszerek, amelyek majdhogynem steril környezetet teremtenek.
Füstelszívó berendezésekkel már egyre több vállalkozás foglalkozik. Egy 50-60 fős étterem teljes füstmentesítő rendszerére nagyjából 3 millió forintot kellene költeni. A berendezések olyan erővel szívják el a füstöt, hogy az asztaloknál ülők nem érzik, ha velük szemben valaki dohányzik. Egy-egy gépezet percenként például 30 köbméter levegőt képes megforgatni és elektrosztatikus úton szűri meg a füstöt.
