Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság cikke
Az október óta tartó bértárgyalás lezárását elősegítendő a kormány múlt pénteken 5–8 százalékos bruttó keresetemelési ajánlást tett. Hosszas egyeztetés után a munkáltatók ajánlatuk alsó határát a kormány javaslatához igazították. A szakszervezetek is visszavettek korábbi igényükből. Az alsó, inflációközeli sávhatárhoz azonban ragaszkodtak, álláspontjuk szerint ugyanis legalább ennyi kompenzáció jár a munkavállalóknak, ha már a reálkeresetük csökken az idén.
A munkaadók túlzónak tartják a szakszervezetek követelését, az 5 százalékra kizárólag a munkabéke megőrzése miatt mentek fel – hangsúlyozta Rolek Ferenc. Az oldal szóvivője hozzátette: a kormány ajánlását csak úgy tudták elfogadni, hogy a szavazásnál a kilenc munkáltatói szervezetből négy tartózkodott. Rolek szerint a szociális partnerek közös érdeke, hogy a munkanélküliség ne emelkedjen tovább az országban, egy irreális megállapodással viszont munkahelyeket veszélyeztetnek. Az ajánlás hiánya ellenben még inkább teret adhat a munkahelyi feszültségeknek, ezért a szakszervezetek egy újabb forduló kitűzését javasolták még január 31. előtt.
Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára azt javasolta a szociális partnereknek, hogy fontolják meg az 5,5 százalékos alsó, illetve felső határ elfogadását a holnapra kitűzött, „utolsó utáni” tárgyalási fordulóra.
A közszférában jóval kisebb az esély a megállapodásra. A kormány álláspontja szerint a tavaly szeptemberi, 4 százalékos alapilletmény-emelés áthúzódó hatása, a soros előléptetés rendszere, valamint a minimálbér emelkedése miatt a közszférában az idén 2,5–3 százalékra rúg majd az átlagos keresetemelés. Az egyes intézmények ettől saját erőforrásaiknak megfelelően eltérhetnek, és az esetleges létszámcsökkentésből fakadó megtakarítást béremelésre fordíthatják.
Ezt a megoldást azonban a sztrájkbizottság nem szorgalmazza, 2004-ben hasonló ajánlás született, ám minimális eredménnyel járt – mondta lapunknak Szabó Endre. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint ráadásul most rosszabb a helyzet, hiszen megszorítások, elvonások közepette lehetetlen bért emelni. A kormány ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja az alapilletmény emelésének lehetőségét, amennyiben a konvergenciaprogramhoz képest bevételi többlet jelentkezik.
A közszféra szakszervezetei további 4,3–4,5 százalékos emelés esetén tekintenének el a munkabeszüntetéstől, amelyet február 21-ére terveznek. A lehetőségeink a munkabeszüntetést illetően jóval korlátozottabbak a versenyszféránál, a fegyveres testületek, a tűzoltóság és a mentők alkalmazottai nem sztrájkolhatnak, és az elégséges szolgáltatást mindenütt fenn kell tartani – tette hozzá Szabó. A szakszervezeti vezető becslései szerint legfeljebb félmillióan sztrájkolhatnának, de az elbocsátások okozta félelem miatt sokan nem vállalják a munkabeszüntetést.
