Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A prognosztizált 8,8 százaléknál kisebb, 8,7 százalék lett tavaly a GDP-arányos államháztartási hiány - jelentették be a Pénzügyminisztérium mai tájékoztatóján.
Az eredményszemléletű adatokra egyébként még várni kell, a KSH és az MNB még nem publikálta az ehhez szükséges számokat, de a mérleg a 10,1 százalékos hiánycélnál valószínűleg valamivel jobb lesz, várhatóan 9-10 százalék közé esik majd.
Az önkormányzatokkal együtt a múlt évi pénzforgalmi egyenleg 9,4 százalékos deficittel zár majd várhatóan.
A tárca az idei évre tervezett autópálya-hitelből 416 milliárd forintot vállalt át 2006-ban, amit a megszorító intézkedések nyomán a tervezettnél nagyobb bevételek és kisebb kiadások tettek lehetővé.
A költségvetési törvény szerint 2007-ben GDP arányosan a hiánycél az államháztartás eredményszemléletű mérlegében 6,8 százalék (1717 milliárd forint), pénzforgalmi mérlegében 6,9 százalék (1752 milliárd forint), pénzforgalom önkormányzatok nélkül 6,6 százalék (1668 milliárd forint).
A várható éves hiány pénzforgalmi szemléletben - önkormányzatok nélkül - 6,3 százalék (1582 milliárd forint).
Az elfogadott költségvetés azzal számolt, hogy a múlt évi, több mint 300 milliárdos autópályahitel-átvállalás után az idén további 146 milliárdos adósságrendezés történik. Mivel ennek egy része valamivel több mint 86 milliárd forint értékben már a múlt esztendőben, decemberben lezajlott, ez a GDP 0,3 százalékával csökkenti az ez évre várható hiányt.
Sikerült előrelépni az intézményeknél korábban felhalmozódott jelentős összegű maradványösszegek tekintetében: a mintegy 550 milliárd forintos állomány az év végére 390 milliárdra mérséklődött. A cél, hogy ez év végére 350 milliárd forintra csökkentsék a maradványok összegét - ez a szint Tátrai Miklós államtitkár szerint már a normál üzletmenetnek megfelelő összeg lenne.
A szaktárca közzétette első negyedéves hiányprognózisát is. A PM a január-márciusi időszakban számos szezonális hatással számol, melynek következtében az erre az évre tervezett hiány 55,6 százaléka teljesül majd az első negyedben. Jelentős kiadást jelent ugyanis a 13. havi bér kifizetése a központi kormányzatnál, valamint a 13. havi nyugdíj. Egyedi tételt jelent a lakossági energiaár-kompenzáció, amely várhatóan 67,8 milliárd forintra rúg majd, ráadásul a negyedév elején fizetik ki az agrárszubvenciókat és a helyi önkormányzati támogatások jelentős részét is. A MÁV Zrt. tőkeemelésére várhatóan 47 milliárd forintot fordítanak az első három hónapban. Március végére így 894,9 milliárd forintra rúghat majd a deficit, ami az éves GDP 3,5 százalékának felel meg.
Miközben a kiadások jelentősen megnövekednek az első negyedévben, a bevételek az adószabályoknak megfelelően, az időarányostól jelentősen elmaradóan érkeznek. A PM hangsúlyozza: ha nem vesszük figyelembe a szezonális hatásokat, akkor az első negyedév végén várható hiány eléri a GDP 3,5 százalékát, ami valamivel több, mint a fele, 55,6 százaléka az évesnek.
Amennyiben az adatokat a szezonális hatásoktól megtisztítjuk, úgy lényegében az első negyedévi hiány csupán a GDP 1,7 százaléka, ami az évesnek 27 százaléka, gyakorlatilag időarányos.
