Az elemzők biztosak voltak a szigorításban, ám annak mértékében nem értettek egyet. A NAPI Gazdaság konszenzusa 50 bázispontos emelést valószínűsített, míg a Reuters által megkérdezett szakértők ennél óvatosabb, 25 bázispontos növelést vártak. Egyes hírek szerint a nagyobb befektetők komolyabb kamatemelésre – azaz legalább 0,5 százalékpontra – számítottak, s ez a spekuláció is támasztotta a forintot a héten.
Az elemzői konszenzus szerint a monetáris szorítás 8–8,25 százalékos alapkamatnál éri el a csúcspontját, valamikor ez év vége és a következő év közepe között. A jövő év második félévében az elemzők szerint a bank újra elkezdheti visszanyesni a kamatokat, miután a várt év eleji megugrás után mérséklődik az infláció. Mindennek nyomán 2007 végén várhatóan 7,5 százalék körül lesz majd a jegybanki alapkamat.
Az emelkedő inflációs környezetben a monetáris tanács ismét fontosnak tartotta rögzíteni, hogy legfontosabb célja a monetáris politika számára releváns időtávon az árstabilitásként megfogalmazott 3 százalékos középtávú inflációs cél elérése - derül ki a kamatdöntéshez kiadott közleményből. A dokumentum hozzáteszi: ennek elengedhetetlen feltétele az államháztartási és a külső egyensúly javítása. Az elmúlt hetek makrogazdasági adatai alátámasztják a tanács augusztusi helyzetértékelését, miszerint a monetáris kondíciók további szigorítása nélkül igen jelentős a célnál magasabb infláció kialakulásának valószínűsége.
A legfrissebb adatok az inflációs nyomás erősödését jelzik - fogalmaz a közlemény. Az infláció nyári hónapokban tapasztalt emelkedése igen széles körben figyelhető meg, nem köthető egyedi sokkokhoz. Az iparcikkek esetében a gyengébb forint árfolyam, a feldogozott élelmiszereknél a nyers élelmiszerek év elejei kiugró áremelkedése, a piaci szolgáltatások esetében pedig az inflációs várakozások emelkedése járulhatott hozzá az infláció gyorsulásához. Előre tekintve, kedvező lehet ugyanakkor, ha folytatódik a nyersolajnak az utóbbi időben bekövetkezett világpiaci árcsökkenése - véli a jegybank. Az olajárak csökkenése nem csak közvetlenül az üzemanyagárakon keresztül járhat inflációt mérséklő hatással, hanem csökkentheti a szabályozott energiaárak további emelésének mértékét is.
Hozzáteszik: döntésében a monetáris tanács figyelembe vette, hogy az elmúlt időszakban megemelkedett a magyarországi befektetésektől elvárt kockázati prémium.
