BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Itt a szigorítás! - 7,25 százalék az alapkamat (új)

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ma 50 bázisponttal 7,25 százalékra emelte az alapkamatot. Ez megfelel a várakozásoknak: az elemzők 25-50 bázispontos szigorítás vártak, a piac pedig 0,5 százalékpontos mértékű emelést árazott.

2006. augusztus 28. hétfő, 14:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szigorításhoz fűzött kommentárból kiderül, hogy az elmúlt időszakban ismertté vált makrogazdasági tervek és a közelmúltban meghirdetett stabilizációs intézkedések jelentősen átrajzolták által korábban alkotott pályát. A közlemény kiemeli, hogy a kormányzati intézkedések csökkentik az államháztartási deficitet és a külső finanszírozási igényt, ami az ország kockázati megítélését javíthatja.

Ugyanakkor az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris feltételeket kíván - fogalmaznak a jegybankárok. A legfrissebb fogyasztóiár-adatok, különösen a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások körében, az infláció trendjének emelkedését mutatják. A fiskális intézkedések várható hatásán túl továbbra is inflációs kockázatot jelent az importált infláció, különösen a világpiaci olajárak emelkedése. Mindezen hatások eredőjeként az infláció átmenetileg megemelkedik, majd a várhatóan 2007 első felében elért csúcsról 2008 végére fokozatosan csökkenhet.

A fiskális intézkedések átmeneti hatásait nem számítve, ha a jelenlegi monetáris feltételek a teljes előrejelzési horizonton fennmaradnak, a célt meghaladó infláció valószínűsíthető. Ezen belül a monetáris politika szempontjából kitüntetett időszakon, 6-8 negyedév múlva, az infláció és a maginfláció is számottevően magasabb lenne a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljánál. A közeljövőben várható egyszeri áremelkedések középtávú hatásában, esetleges tovagyűrűzésében kulcsfontosságú szerephez jutnak az inflációs várakozások és a munkaerőpiac állapota.

A csökkenő kereslet, illetve a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor munkakeresletét visszavetheti, és ez az állami létszámleépítésekkel együtt a munkaerő-kínálat bővülését eredményezheti. Ennek ellenére a versenyszektorban a nominálbérek emelkedése csak akkor maradhat mérsékelt, ha az egyszeri áremelkedések nem épülnek be a gazdasági szereplők várakozásaiba - derül ki a közleményből. A monetáris tanács ezért kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kiszámítható politikájával koordinálja az inflációs várakozásokat és mérsékelje a költségvetési intézkedések másodlagos inflációs hatásait.

Csernátony Csaba
Csernátony Csaba

Ez is érdekelhet