Évek óta először az elemzők kisebb államháztartási hiányt várnak, mint a kormány, bár ez a múlt hónapban felfelé módosított deficitszámokhoz képest értendő. Mindennek ellenére a szakértők többsége nem tartja reálisnak azt a programot, amely 2010-re bevezethetővé tenné Magyarországon az eurót. A tizenkét választ adó elemző fele 2013-ra tette az eurózónához való csatlakozást, hárman 2014-re és hárman 2012-re. A 2010-es belépést annak ellenére is valószínűtlennek tartják az elemzők, hogy előrejelzéseik szerint a kiigazítás következtében még a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkenhet az államháztartás hiánya.
Az elemzők konszenzusa szerint a nyugdíjreform költségeivel együtt a GDP 8,5 százaléka lehet idén az áht-hiány, jövőre pedig 5,6 százalék. A nyugdíjreform költségeire idén 1,4-1,5 százalékot, jövőre pedig 0,9 százalékot vonhat le Magyarország a hiányból. Az elemzők 2007-re hat, 2008-ra 3,6 százalékos inflációt, valamint jövőre 2,5 százalékos növekedést jeleznek előre.
Az adó- és áremelések, illetve a forint gyengülése miatt megnövekedett inflációs kockázatokra az MNB az elemzők túlnyomó többsége szerint hétfőn újabb kamatemeléssel válaszol. A legtöbb elemző 25 bázispontos szigorításra számít. A konszenzus szerint a várható hétfői kamatemelés még nem lesz az MNB új monetáris szűkítési ciklusának a vége: az év végére a kamat 7,0-7,25 százalékra emelkedhet tovább. Jövőre azonban a várakozás szerint a jegybank visszatérhet a kamatcsökkentéshez és az év végére 6,5 százalék lehet a kamat.
Július az első hónap, amikor a szakértők által a forint szempontjából kritikusnak tartott szint meghaladja az aktuális kamatot. A 6,75 százalékos küszöb azt jelzi, hogy az elemzők az MNB jelzésével összhangban szükségesnek tartják a kamatemelési ciklust a forint stabilitásának megőrzéséhez. A várakozás szerint a jövő hónap végén 277, az év végén ennél erősebb, 270, a jövő év végén pedig még erősebb, 260 lehet az euró elleni forintárfolyam.
