Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bizottság alelnöke úgy látja, most érett meg a politikai szándék arra, hogy meghatározó reformlépésekbe kezdjünk. Sok információ megvan hozzá az eddigi munkából, de nem lehet hibázni, miközben több évtizedes lemaradást kell behozni. A kétéves mandátum szerinte arra elegendő, hogy a kiválasztott területeken (oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer, önkormányzat, közigazgatás, szociális és munkanélküli-ellátások és dereguláció) a kulcspontokon megváltoztassák az érdekeltségi viszonyokat és így a működés módját. Lesz olyan, ami sokkal hamarabb meglesz, lesz olyan, ami csak két év múlva. Azt lehet megcélozni, hogy a jól kiválasztott kulcspontokon jól beavatkozva elinduljon egy átalakulás. Kényszerhelyzetben van a kormányzat, s ezért halad ilyen széles fronton, minden probléma és ellentmondás megoldása viszont biztos nem reális követelmény.
Az államreform-bizottság kormányzati oldala már dolgozik, van ügyrend, készülnek a kutatások, háttéranyagok, a külsősök kiléte azonban még nem ismert. Egyelőre a hatékonyságvizsgálatok folynak, így az alelnök szerint ez nem is akkora nehézség; az idő sürget, de nem annyira, hogy végiggondolatlan javaslatokkal árasszák el a társadalmat.
A kormányzat az alelnök megítélése szerint is rosszul kommunikálja a reform-, illetve kiigazító lépéseket, vagy legalábbis a részleteket, így számos félreértést kell eloszlatnia. Valószínűleg nem jól mondjuk el, hogy mit miért csinálunk, mi lesz az átalakítás következménye, ki jár jól, ki rosszabbul - fogalmazott Draskovics. A kormány eddig a „méretproblémákat" igyekezett kezelni. Ilyen a kötelező óraszám emelése vagy a közigazgatás átszabása. Ezek kiigazító lépések, amelyektől önmagában még nem lesz jobb a működés, de lehetővé válik, hogy a kiadási szükségletek tartósan csökkenjenek. Ezt kell követniük azoknak a lépéseknek, amelyek a működés módját alakítják át, azzal a céllal, hogy az eredményre koncentráljanak az intézmények. A felsőoktatás tervezett reformja például nem csupán fiskális motivációjú bevételnövelő lépés, ám mégis kevés szó esik a rossz szerkezetről.
A nyugdíjrendszer átalakítása egyelőre csak a vizsgálódás stádiumában tart, a bizottság a következő fél évet nyugodt elemzésre szánja. Nyugdíjügyben minden problémával szembe akarnak nézni, s az év végére lesz olyan helyzetben a kormány, hogy intézkedési javaslatokkal álljon elő.
Az egészségügy kérdésében - amivel a bizottság már a napokban foglalkozik - a miniszterelnök határozott szándéka, hogy a kiigazításon túl nemcsak döntéseket kell a nyilvánosság nyakába önteni, hanem meg kell osztani vele a dilemmákat, lehetőségeket. Világos a kormány menetrendje: az ősz folyamán előkészíti és a parlament elé viszi az azonnali lépéseket, és az év végén dönt arról, hogy milyen távlati modellt válasszon. A vizitdíjról szóló döntés ennél hamarabb megszületik. Draskovics szerint ez sem költségvetési kérdés, hanem keresletszabályozási eszköz.
