A lap szerint a korábban hangoztatott kórháziágy-díj (napidíj) bevezetésének jogi akadálya van: a gyógyításhoz közvetlenül tartozó fekvőbeteg-intézeti ellátásért - kivéve az extra szolgáltatásokat - ugyanis nem kérhető külön hozzájárulás - jelenleg 220 forint az étkezési norma.) A Zöld könyv nevet viselő, a kormány elé kerülő szakértői anyagban azt is javasolják, hogy az alapellátásban alkalmanként 300-600 forint vizitdíjat kérjenek, az évi felső limit 6000 forint lenne. A járóbeteg-szakellátásban az évi összeg ugyanennyi, ám a beutalástól függően a fizetendő díj 500-2500 forint. Az e címen beszedendő összeg 60 százaléka a gyógyintézménynél maradna, 40 százalékát a biztosító kapná. A szakértők úgy vélik: a számla ellenében történő díjbeszedés célja elsősorban nem a forrásbevonás, hanem az évi 60-80 milliárd forintra becsült hálapénz kiváltása és az egészségügyi intézmények indokolatlan igénybevételének korlátozása.
A tervek szerint önálló ág lenne a táppénzbiztosítás, ez javítaná a munkavállalók szociális biztonságát, a munkáltatók számára pedig - az őket jelenleg terhelő betegszabadság helyett - tervezhető költséget jelentene. E biztosítási ág évi 150 milliárd forintból gazdálkodna, aminek terhét elsősorban a munkáltatók viselnék. Lebontanák a versenyt korlátozó szabályokat, lehetővé tennék a szabad gyógyszertár-alapítási és -üzemeltetési formákat. A gyógyszerforgalom csökkentését az orvosok rendelését szabályozó szakmai előírásokkal, az ellenőrzés szigorításával kívánják elérni. Olyan, a szocialisták számára elfogadhatatlan elképzelés is van, amely szerint a gyógyszerkassza deficitjének összegét nemcsak a cégek befizetéseiből és az állami hozzájárulásból pótolnák, hanem az orvosok és a betegek is fizetnének.
