Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egy- és kétforintosok előállítása így ma már négyszer annyiba kerül, mint amilyen értéket az érme visel, esetleges kiiktatásukkal milliárdokat lehetne megfogni - vélik a Népszabadság által megkérdezett szakértők. Az utóbbi hetekben különösen tempósan emelkedett az aprópénzek - a réz, a nikkel és a cink - ára: a réz tonnája márciusban ötezer, a héten már nyolcezer dollárt ért, a nikkelé 15 ezerről húszezerre, a cinké 2400-ról 3400 dollárra szökkent fel ugyanebben az időszakban. A két érméből évente összesen 150 milliót hoznak forgalomba, és az 1993-as kibocsátás óta közkézen forgó 2,5 milliárd érme kétharmadát (918 millió egyforintos és 780 millió kétforintos) már ez a két címlet teszi ki. Gyártásuk leállítása közvetlenül évi egymilliárd forint költséget takarítana meg, de további előnyökkel járna az árak ebből következő kerekítése, ami a pénzforgalom teljes költségét - ami a GDP hozzávetőleg fél százaléka - tovább mérsékelné. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilatkozatai arra utalnak, hogy a jegybank a készpénzforgalom-igényeire hivatkozva egyelőre ragaszkodik az 1 és 2 forintosokhoz.
Szakértők szerint egyébként az 5 és 10 forintos érme is többe kerül névértékénél, legfeljebb a 20, 50 és 100 forintos esetében beszélhetünk már némi kibocsátási nyereségről. A bankjegyek gyártási költsége néhány péksütemény árát teszi ki, bár a nagyobb címleteknél alkalmazott több biztonsági jel drágább. Az MNB adatai szerint 2006. március végén 1748 milliárd forint készpénz volt forgalomban, csaknem húsz százalékkal több, mint egy évvel korábban, ebből 1717 milliárdot tett ki a bankjegy. A nagyobb bankjegycímletek darabszáma gyorsabban nő, bár e címletek inkább a készpénzes megtakarításokban kapnak helyet, nem a mindennapi forgalomban.
