Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
Az idei negyedik hónapban év/év alapon enyhe csökkenést, hó/hó alapon pedig a márciusival megegyező mértékű növekedést mutat lapunk inflációs elemzői konszenzusa: a szakértők 2,18, illetve 0,61 százalékos drágulást várnak a márciusi 2,3, illetve 0,6 százalék után. Folytatódott az éves lefutás emelkedése: amíg januárban az idei átlagos inflációt 1,6, a decemberit pedig 1,7 százalékra várták az elemzők, ezek márciusban 2,05, illetve 2,15 százalékon álltak, most pedig 2,29, illetve 2,59 százalékra számítanak. Az elemzők hangsúlyozzák: prognózisaik nem tartalmazzák a kiigazító csomag keretében végrehajtandó évközi áfaemelés hatásait. (A KSH csütörtökön publikálja az áprilisi adatokat.)
Áprilisban – az előző hónaphoz hasonlóan – az élelmiszerek állnak a középpontban az infláció szempontjából, az elemzők a dezinfláció jelentős lassulását e termékcsoport miatt várják. A várakozások alapján továbbra is magas maradt az idényjellegű élelmiszerek árnövekedése az elhúzódó tél és az árvizek miatt. Az üzemanyagár viszonylag jelentős emelkedése azonban inkább májusban lesz érzékelhető; a gyenge forint ugyancsak nem nagyon „játszott”, inkább csak annyiban, hogy kifogytak az év eleji áfacsökkentés hatásai a kereskedőknél.
Az árfolyamhatás 268-270 forintos euró esetében érvényesülne nagyobb mértékben – véli Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő portfóliómenedzsere. Vélhetően nem folytatódik a tartós fogyasztási cikkek dezinflációja, és az áfacsökkentés hatása, valamint az elmaradt háztartásienergia-áremelés sem segíti már a további csökkenést.
Az infláció a nyári hónapokban érheti el mélypontját, amikor „benézhet” 2 százalék alá, a forint gyengülése azonban kismértékben már fölfelé módosíthatja az infláció pályáját.
Az év végi prognózisok a kiszivárgott kormányzati intézkedési tervek miatt borulhatnak – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Jól mutatja a bizonytalanságot, hogy az év végi előrejelzések szórása a kétszeres értéket is eléri. Suppan szerint ha évközben 20 százalékra emelkedik a középső áfakulcs, ez az inflációt 1–1,4 százalékkal növelheti.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli: ha már júliusban lesz egységes 20 százalékos áfa, akkor az év végére 4 százalék körüli lehet az infláció. Nagy bizonytalanságot jelent a háztartási energiaárak esetleges korrekciója, különösen a gázár-kompenzációs rendszer átalakítása. A drágulás gyorsulását eredményezheti a gyógyszerár-támogatás átalakítása, ez ugyanis – a gyógyszerkassza hiánytúllövésének mérséklése miatt – a gyógyszerárak növekedését jelentheti. Ezenkívül beléphetnek a gyengébb forint is hatásai is, amelyeket fokozhat az olaj és az olajtermékek árainak további emelkedése.
