Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, a gyógyszerek, gyógyáruk aránya a fogyasztóiár-indexben 2,4, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 5,5 százalékos. Szintén e kör kiadásait növelheti leginkább a vizitdíj bevezetése. A középső áfakulcs 5 százalékpontos növelése pedig az alapvető élelmiszerek, illetve az áramon kívül az egyéb háztartási energia árát emelheti – a másik oldalon a kompenzáció mérsékelheti, mivel a nyugdíjasok egyebek közt az étkezéshez, az egészségügyhöz és az energiaszámlákhoz kapcsolódó támogatást kaphatnak, amelyek némiképp tompítják az árváltozások hatását.
A KSH szerint ezek az élelmiszer-, gyógyszer- és lakhatással összefüggő kiadások az átlagosnál nagyobb, mintegy 60 százalékos arányt képviselnek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában, míg a lakosság egészének fogyasztói kosarában 40 százalék körüli az arányuk.
A statisztikai hivatal első ízben 2002. február 15-én publikálta a nyugdíjas fogyasztói árindexet. A 12 hónapra visszatekintő nyugdíjasinfláció tavaly áprilissal kezdődően minden hónapban felülmúlja a teljes lakosságra vetítettet, emögött feltehetően a gyógyszerek és a háztartási energia árának átlagosnál magasabb emelkedése áll – az élelmiszerek árai az átlagoshoz közeli mértékben emelkedtek ebben az időszakban a KSH adatai szerint.
A nyugdíjas fogyasztói árindex is – mint az összes fogyasztói árindex – országos átlagos mutatóként értelmezhető. Így az indexek felhasználásánál tekintettel kell lenni arra, hogy más helyzetben vannak az egyedülálló nyugdíjasok háztartása, mint a párosan élőké, valamint a falusi és városi időseké, mivel a fogyasztásuk szerkezete jelentősen eltérő lehet. (Az index számolásánál a termékek és szolgáltatások körét a speciális, tényleges fogyasztáshoz nem köthető tételek – az inputált lakbérrel és a gyermekneveléssel, -gondozással kapcsolatos tételek – elhagyásával határozza meg a KSH.)
