Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kkv-k körében legnépszerűbb uniós pályázat támogatási feltételei alapvetően nem változnak, az elszámolható költségek köre azonban módosul: ingatlan építés, bővítés, korszerűsítés, átalakítás, átépítés, felújítás költsége nem támogatható, így a pályázat eszközbeszerzésre, műszaki gépek és berendezések beszerzésére, technológiai fejlesztésre irányul. A fenti általános szabályon túl az üzembe helyezésre aktiválható mindazon költségek köre továbbra is elszámolható, amely közvetlenül a pályázat keretében beszerzett berendezés beszereléséhez, üzembe állításához kapcsolódik.
Módosul a bírálati szempontrendszer is: a bírálat során még nagyobb súlyt kapnak a vállalkozás gazdálkodási adatai. A stabil gazdálkodást, növekedést felmutató pályázó a korábbiaknál több ponthoz jut az értékelés során. Megszűnik a foglalkoztatotti létszám bővítésével kapcsolatos kötelezettség vállalása, továbbra is előnyt élveznek azonban a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató vállalkozások. A nők, a fogyatékkal élők, a romák és további hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásáért – például pályakezdők, gyesről visszatérő nők, 50 év felettiek, munkanélküliek –, valamint a munkahelyi esélyegyenlőséget javító egyéb intézkedésekért – például akadálymentesített, vagy családbarát munkahelyért – továbbra is többlet pontszám jár.
Bevezetik a területi versenyképesség értékelését, aminek célja az országon belüli fejlettségi egyenetlenségek csökkentése. A módosítás eredményeként több pont jár a pályázónak akkor, ha mérsékelten, vagy jelentősen elmaradott területen valósítja meg projektjét.
A gazdasági tárca által meghirdetett pályázati források között a legnépszerűbb a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztésére kiírt pályázat. A "GVOP 2.1.1. Műszaki-technológiai fejlesztés" pályázat keretében eddig 3 szakaszban összesen 35,7 milliárd forint értékben született kis- és közép vállalatok eszközvásárlását, telephely fejlesztését támogató döntés. Csaknem 2000 szerződést kötöttek meg és a benyújtott elszámolások kapcsán kifizetett összeg meghaladja a 9,5 milliárd forintot. A negyedik szakasz nyertes projektjeinek támogatására rendelkezésre álló összeg 4 milliárd forint. A 2004-2006-os pályázati ciklusban 2004-ben a GVOP 2.1.1-es sztárpályázata tette ki a megítélt támogatások felét, tavaly pedig 35 százalékát.
A GVOP költségvetési kerete a 2004-2006-os időszakra több mint 154 milliárd forintot tesz ki - ezen belül az unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának hozzájárulása 70 százalék -, ebből az idei új pályázatokra 45,5 milliárd forint esik. A Nemzeti Fejlesztési Terv - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) irányítása alatt lévő - Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) 2004 és 2006 között négy területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet. Az első prioritás a beruházás-ösztönzés, a második a kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) fejlesztését célozza. A harmadik prioritás a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet hivatott segíteni. A negyedik pedig az információs társadalom és gazdaság fejlesztése.
A pályázatok - bár általában különösebb nehézségek nélkül lefutnak - során nehézségek is felvetődnek, közülük a két legfontosabb a garancia kérdése, illetve a túlzott bürokrácia. Az uniós pályázatok tipikus problémái: sokáig nem tudni, hogy mi lett a benyújtott pályázat sorsa; a hiánypótlás során újabb, nem várt költségek adódnak; késik a kifizetés, a banki kamat pedig egyre tetemesebb. Jelenleg külön ellenőrzési rendszert működtetnek a bank-, illetve kisebb részben ingatlangarancia kontrolljára. Ez meglehetősen nehézkessé teszi az eljárásokat. A rendszer - az ír példa alapján lényegesen "mozgékonyabbá" válna, ha előzetes garancia helyett a támogatás visszafizetését köztartozásként kezelnék, és az arra vonatkozó szabályok vonatkoznának erre is, illetve ugyancsak könnyítené a rendszert a garanciamentesség jelenleg 5 millió forintos határának emelése. Az ingatlanfedezetek esetében is előfordulnak nehézségek. Volt rá példa, hogy a földhivatal valamilyen félreértés miatt csak nagy késéssel tudta kiadni az ingatlan dokumentációját, így végül a kifizetés az ígért 60 nap helyett több mint dupla ennyi idő alatt következett be. Így a hitelből finanszírozott támogatás banki kamata (a vállalkozások nagy része hitelekből valósítja meg a beruházást, utólag kapja meg a támogatást és ebből fizeti vissza a hitelt) a hónapos csúszásra külön terhet ró a vállalkozás cash-flow-jára. További nehézségeket okoz mind a pályázat beadása, mind pedig az utófinanszírozás során a sok bürokratikus lépés, sokak számára túlságosan bonyolult a papírmunka. Ez megfigyelők szerint ugyancsak az intézményrendszer alapjaiban meglévő bizalmatlanságából fakad, azaz többnyire - a garanciákhoz hasonlóan - jelentős túlbiztosítás eredménye.
Örvendetes viszont, hogy az irányító hatóság (IH) törekszik a pályázati eljárás egyszerűsítésére, nemrégiben csökkent a támogatási szerződésekhez benyújtandó mellékletek száma, egyszerűsödött a kifizetések igénylése, továbbá bevezették a kkv-k körében legnépszerűbb prioritás esetében az egyszerűsített szerződésmódosító adatlapot. A támogatási szerződések megkötésének folyamata 2005. szeptember 19-től a benyújtandó mellékletek számának csökkenésével hatékonyabbá vált. A jövőben nem szükséges a kedvezményezetteknek a szerződéskötéshez aláírási címpéldányukat ismételten beszerezni és mellékelni, amennyiben azt a szerződés aláírója már korábban csatolta a pályázathoz, és az aláírásra jogosult személye nem változott a szerződés megkötéséig. Megszűnt és nem szükséges a kedvezményezetteknek banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot adni a számlavezető bank részére, továbbá megszűnt a biztosítékadási kötelezettségről szóló melléklet is.
