A külföldiek részére nyújtott szolgáltatások értéke 25,5 százalékkal, míg az igénybe vett szolgáltatásoké 22,6 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az üzleti szolgáltatások külkereskedelmi mérlegének hiánya 114 milliárd forint, 4 milliárddal több, mint egy évvel korábban.
Az exportban szinte valamennyi kategóriában bővült a forgalom 2005-ben. A legnagyobb súlyt képviselő egyéb üzleti szolgáltatások 2005. évi forgalma mintegy 16 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. A növekedésből 54 százalékot az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások, valamint a reexport forgalombővülése magyaráz. A legjelentősebb növekedés az összforgalomban csekély részarányú személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatásoknál (mintegy nyolcszoros), illetve a jog- és licencdíjaknál (61 százalék) figyelhető meg. A bővülés mindkét kategóriában főleg módszertani változás következménye. Az előző évhez képest jelentős forgalomnövekedést regisztráltunk a kom-munikációs és a számítástechnikai szolgáltatásoknál is. A németországi megrendelések első három negyedévi visszaesése miatt az építési-szerelési szolgáltatások értéke 4 százalékkal csökkent.
Az importban 2005-ben minden szolgáltatásfajta növekedett az előző évhez viszonyítva. A leg-nagyobb részarányt (56 százalék, 561 milliárd forint) képviselő egyéb üzleti szolgáltatások igénybevétele 16 százalékkal bővült. Ezen belül az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatás több mint 20 milliárd forintos forgalomnövekedése, valamint a kutatás-fejlesztési szolgáltatások 14 milliárd forintos többlete (a multinacionális vállalatok anyacégeiktől igénybe vett K+F szolgáltatásainak ellenértéke) képezik a növekedés motorját. Jelentős továbbá a külföldre fizetett jog- és licencdíjak, illetve a kisebb forgalmat képviselő személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások növekedése. A számítástechnikai és információs szolgáltatások importja közel 20 milliárd forinttal haladta meg a 2004. évi forgalmat, mely elsősorban az új termékek hazai bevezetéséből származott.
A szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének négyötödét az Európai Unióval és az amerikai országokkal folytatott kereskedelem határozta meg. Ezekben az országcsoportokban az export 16-39 százalékkal, az import pedig 19-43 százalékkal bővült. Ugyanakkor az export legdinamikusabban a kisebb súlyt képviselő ázsiai országok irányába nőtt, több mint a kétszeresére.
