Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A a NAPI Gazdaság cikke
A kihirdetést követően másfél hónappal hatályba lépő törvény az EU által finanszírozott, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosító nagyberuházások forrásainak – ezen belül a kohéziós alapokból származó infrastrukturális forrásoknak – a gyors lehívásához kíván szabályrendszert felállítani. Ezzel lecsökkennek a hatósági eljárási határidők és szűkül a határozatok elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időkeret is. Bár Sólyom László korábban számos környezetvédelmi szempontból aggályos nagyberuházás és a civil szervezetek mozgásterét csökkentő lépés ellen felemelte a szavát, az új javaslat esetében erre nem talált indokot. A törvény megfontolásra való visszaküldését Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke sem javasolja, mondván: a környezetvédelmi törvény előírásait az nem puhítja fel.
Baráth Etele uniós ügyekért felelős miniszter a törvényjavaslat parlamenti vitájában úgy fogalmazott: egyes nagyberuházások kapcsán az érintettek az esetek bizonyos részében nem feltétlenül jóindulatúan támadják meg a döntést és magánérdekeket helyeznek a társadalmi érdek elé. Az ilyen helyzetek visszaszorítása érdekében a törvény a Fővárosi Bíróságnak kizárólagos illetékességet ad a kiemelt beruházásokkal kapcsolatos vitás ügyek elbírálására, illetve a kormány tervei szerint egy a témában jártas szakbírókból álló speciális kollégium is feláll. Szintén gyorsítja jogviták eldöntését, hogy a pereket nem lehet szüneteltetni, hiánypótlást csak egyszer lehet kérni és a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. A kormánynak ráadásul széles mérlegelési lehetősége van arra, hogy a területileg illetékes, ám egyéb eljárások miatt rendkívül leterhelt közigazgatási szerv helyett másikat jelöljön ki.
Lukács szerint Baráth kijelentésével szemben sokszor éppen a civil szervezetek képviselik a közérdeket, különösen az infrastrukturális nagyberuházások esetében. Példaként a 10-es út Budapest és Pilisvörösvár közötti szakaszát hozta fel, amely nem kerül el semmilyen városrészt, a tízmilliárd forintos nagyságrendű állami beruházás egyetlen oka szerinte az, hogy a solymári önkormányzat egy bevásárlóközpontot látna szívesen az út mellett.
