Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Abban mindkét fél egyetért, hogy szükség van a jelenleginél átláthatóbb és ellenőrizhetőbb adatszolgáltatásra, a szakma azonban megmakacsolta magát. A pluszadminisztrációra többen nemet mondtak: Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint ez betegenként plusz egy percet, vagyis naponta 40-50 percet is jelent, mások napi háromórás pluszmunkáról beszéltek. Anyagi érvágást jelentett volna viszont, hogy – egy 1999 óta hatályos rendelet alapján – ki kell jelenteni a „notóriusan” egészséges és szűrésre sem járó pácienseiket, s ez most ellenőrizhetővé vált volna. Ezért több praxis is az adatszolgáltatás megtagadására készült, a kormány meghátrált és türelmi időt adott.
Kertai Aurél, a MOK háziorvosi szekciójának elnöke szerint így lesz idő elsajátítani az új követelményeket. Az orvosok viszont eddig is részletes adminisztrációt vezettek a betegekről (diagnózis, kezelési mód, gyógyszerek), többségük mindezt elektronikus formában. A változás annyi lenne, hogy mindezt az OEP által rendelkezésre bocsátott szoftver segítségével kellene tenni, valamint a diagnózishoz és a gyógyszerrendeléshez is társítani kellene a betegség hivatalos kódját, majd havonta megküldeni az egészségbiztosítónak. Ráadásul számos egészségügyi szolgáltatónak már évek óta ezen rendszer szerint kell jelentenie, s csak a háziorvosok voltak kivételes helyzetben. Szintén kérdéses a védőnői tevékenység dokumentálása. Ez esetben az adminisztráció a gyerekorvosokat terhelné, ám a védőnői feladatok zömét a pácienseknél látják el, s a gyerek- és iskolaorvosok laptoppal való – szeptemberig beígért – felszereléséről egyelőre nincs hír.
Mint korábban megírtuk, a háziorvosnak minden hozzá bejelentett embert – életkortól függően – évente, kétévente szűrnie kellene, s amennyiben a páciens nem jelenik meg a szűréseken, többszöri felszólítás ellenére sem, és egyéb okból sem látogat el orvosához, egy bizonyos idő eltelte után – 15–34 év közöttieknél három, 34 év fölött két év – ki kell jelenteni a praxisból. Az 1999-es rendelet célja feltehetően a rendszeres szűrés kikényszerítése volna, másrészt a háziorvosokat a leadott tajkártyák száma alapján finanszírozzák, így az állam a szolgáltatást igénybe nem vevők után is fizet. A rendszerből így kikerülők szükség esetén visszajelentkezhetnek volt háziorvosukhoz.
Az előírást feltehetően az ellenőrzés és a szankcionálás hiánya miatt nem tartották be eddig – mondta a NAPI Gazdaságnak Kertai Aurél. Hozzátette: a szűrővizsgálatot a doktorok akkor végezték el, ha a páciens ilyen-olyan ok miatt megjelent a rendelésen. A lapunk által megkérdezett háziorvosok szerint azonban nem szűrik az egészségeseket. Így nyilván adódik a kérdés, hogy ezen emberek után miért fizessen a társadalombiztosító. Egy 1500 fős praxisnál átlagosan 300 páciens hiányozhat a kieséshez elegendő ideig, az adatbázisból és a finanszírozásból való kimaradás azonban ellehetetlenítheti a körzet működését. Komoly kiadást jelenthet viszont, hogy ezen lakosokat az orvosnak bizonyítható módon – vagyis ajánlott postai küldeménnyel – kell értesíteni a szükséges vizsgálatokról, ez a háromszázas kör esetén évi 63 ezer forint pluszköltséget jelent.
